Századok – 1973

Közlemények - Sebestyén Sándor: A „hevesi ügy” 1867–1869 1175/V–V

KÖZLEMÉNYEK Sebestény Sándor: A „hevesi ügy", 1867-1869 A kiegyezést követő hónapok hamarosan rádöbbentették a népi tömegeket az új rendszer reakciós, antidemokratikus voltára. A kormány hivatalbalépése után azonnal elrendelte az esedékes ós hátralékos adó gyors beszédését, hiszen egyrészt az államszervezet kiépítéséhez, másrészt a kiegyezésből következő pénzügyi kötelezettségek teljesítésére sok pénz kellett. A rendszeresen piacra termelő gazdák az agrárkonjunktúra miatt magasra emelt árakon tudták terményeiket értékesíteni, így ki tudták fizetni tartozásaikat, de a parasztság többsége nem rendelkezett ilyen tartalékkal. Fokozták az elégedetlenséget a katonatartás terhei, valamint a jobbágyfelszabadítás végrehajtásából keletkezett ügyek körüli sok huzavona is. A száműzetésben élő Kossuth, az 1866-os nagy reményeinek szertefoszlása után, keresni kezdte azokat a rétegeket, amelyekre a független Magyarországért vívott harcában támaszkodhat. Belátta, hogy a nyugati hatalmak tartózkodnak hazánk önrendelkezéséért küzdő mozgalmak kibontakoztatásától. A kiegyezés tényével pedig teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a középbirtokos nemesség többségére nem támaszkodhat. Azért oly jelentős a hevesi ellenzéki erők kiegyezésellenes fellépése, mert ráirányította a figyelmet a vitáe kérdések nemzeti szempontú megoldásának követelésére, a polgári államberendezkedés megkövetelte irányvételre. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1867. június 26-i közgyűlésén Németh Albert1 bizottmányi tag határozati javaslatot nyújtott be, melyben indítványozta: „Az ország közjogi s állami jövője, s a megyei autonómia megóvása szempontjából. . . a megye az országgyűlés határozataira nézve aggodalmát fejezze ki, s nyilvánítsa, miszerint a megyei autonómiát teljes épségben fenntartja, s azt bármily viszonyok között is megőrzi. Az e tárgyban hozandó végzését pedig, pártolás végett a törvényhatóságoknak megküldje."1 A szavazásra bocsátott indítványt 84 : 32 arányban elfogadta a megye bizottmánya. Határozatában a megye leszögezte, hogy a kiegyezés tényét „egyszerűen tudomásul vette", de nem célja „annak irányát és elveit hallgatólag magáévá tenni". Felfogásuk szerint „az alkotmány helyreállítva, s az országgyűlés kiegészítve a mai napig sincs". A koronázás puccsszerűen, „meglepő hirtelenséggel hajtatott végre", hiszen máskor 30 nappal előbb kihirdették, most viszont csak távirat útján közölték időpontját. Sérelmesnek találták az 1867. XII. te. alapján létrejött „reálunió" követelményeit; az 1861-es országgyűlés első feliratára hivatkoztak, amikor kijelentették: „az országgyűlés adó és újoncmegajánlási jogát . . . megvonni nem engedik . . . azt bármely testülettel megosztani" törvénytelenség. Az alkotmányos élet és az állami függetlenség egyik fő biztosítékát 'Németh Albert 1848-ban, 1861-ben a Heves megyei tiszanánai kerület országgyűlési képviselője. 1864-ben kormányellenes izgatás miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1873-tól Hódmezővásárhely 48-as párti képviselője. 2 Heves megyei Levéltár, Eger (a továbbiakban: HL). Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1867. 39—43. 6*