Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
A GÖRÖG SZABADSÁGHARC ÉS MAGYARORSZÁG 109 kiutazó görögök ne beszéltek volna honfitársaik körében a mindjobban kibontakozó mozgalomról. Hogy a magyarországi görögség is részvevője volt e mozgalomnak, bizonyítja az is, hogy a Filiki Eteria nemzetközi titkos levelezésében a 87-es szám Magyarországot, a 88-as szám pedig Pestet jelentette.2 1 Kétségtelen, hogy 1820-ban, amikor Ipszilandi Sándor vette át a Filiki Eteria vezetését, már nemcsak a magyarországi görögök, hanem a magyarok is ismerhették a görögök szervezkedését. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy amikor 1821 márciusában Ipszilandi2 2 átlépte csapatával, az ún. Szent Sereggel a Prut folyót, vagyis megindította a fegyveres felkelést, akkor katonái közé magyarokat is felvett.2 3 Ipszilandi közvetlen kíséretében találjuk Georgius Laszniszt,2 4 akiről tudjuk, hogy előzőleg apósa, Nicolaus Takátsy pesti görög kereskedő üzletében volt segéd.25 Ő a Szent Sereg június 19-i dragasani leverése után Ipszilandival s a vezérek egy részével együtt a Törcsvári szoroson keresztül Magyarországra menekült. Az őket követő csapat egy részét az osztrák hatóságok nem engedték át a határon. Az így kívül maradottakat a törökök részben foglyul ejtették, részben pedig lemészárolták. Tpszilandit és Laszaniszt Temesváron, majd Aradon át Munkács várába vitték. E fogság idején Laszanisz a Habsburgok ellen egy elkeseredett hangú verset írt.26 Dél-Erdélyben sok görög keresett menedéket. Az akkor Brassóban tartózkodó Széchenyi István 15 ezer főre becsülte a számukat. Köztük akadtak a Vladimirescu Tudor csapatai elől menekülő gazdag bojárok is, így pl. Pliilipescu, Kantakuzeno, Marko, Ghika, Szutzosz, Florescu stb. Széchenyi27 Kantakuzenoval hosszadalmasan elbeszélgetett a politikai helyzetről. A beszélgetés folyamán e bojár kijelentette, hogy inkább meghal, semhogy a törökök által megszállt hazájába visszamenjen. A szabadságharc kitörésének híre nagy lelkesedést váltott ki a magyarországi görögök körében is. Erről a határtalan örömről tesz jelentést J. G. Mailath április 3-án Sedlnitzky rendőrfőnöknek.28 Aggódva írja, hogy szerte az országban, de főképpen Pesten, a Bánátban és Újvidéken nagy lelkesedéssel olvassák Ipszilandi görög nyelvű kiáltványát és annak más nyelvű fordításait. Ezek között magyar fordítás is lehetett. A levél végén Mailath megígéri, hogy időről-időre értesíteni fogja az osztrák rendőrséget a magyarországi fejleményekről. — Egy R. X. kézjegyü levélben2 9 azt olvassuk, hogy a törökök kegyetlensége annyira felizgatta a keresztények kedélyét, hogy már az osztrák császár közbelépését várják. — Ugyanez az R. X. július 15-én jelenti,30 hogy milyen szomorúság tölti el a pesti görögöket Ipszilandinak és seregének szerencsétlen sorsa miatt és megemlíti, : hogy a görögök milyen éles gúnnyal illették a Wiener Zeitung törökbarát cikkíróját. — A vereség után Magyarországra menekültek közül sokan igen nyomorúságos állapotban értek Pestre, ahogy erről R. X. augusztus 15-i jelentésében tudósít.31 Elszállásolásuk az 21 A. Xodilosz: 'II 'Exauoeía. rwv СPifaxwv r.ai та лдшта av/ißavта той. 1820. Athén. 1964. 117. 1. 22 Ipszilandi Sándor hg., az egyik legelőkelőbb fanarióta család leszármazottja, az orosz cár hadsegéde volt. О már 1791-ben járt Budán. Efimerisz, 1791. 11. 4. 89. sz. 23 G. Laiosz: 'Avéxôoreç ÈmaxoÂèç xcà ёуудасра. rov. 1821. Athén. 1958. 16. sz. levél. 24 Laszaniszra vonatkozólag ld. К. Vászdravelisz : Oi Maxeôôveç EIÇ TOVÇ VTCEQ xfjç dveçaQTr]oia.ç âywvuç 1796—1832. Thessaloniki. 1950. 56—62. I. 25 Füves Ö. : Az osztrák levéltárak görög anvagának magyar v onatkozásai. AntTan., 9 (1962) 231. 1. 26 Horváth E. : Magyarországi görögök kapcsolatai a görög nemzeti mozgalmakkal. EPhK, 66 (1942) 119. 1. 27 Gróf Széchenyi István naplói. Szerk. Viszota Gv. Budapest. II. köt. 1926. 189-190. 1. 2S Laiosz: i. m. 37. sz. levél. 29 Uo. 98. sz. levél. 30 Uo. 113. sz. levél, 31 Uo. 147. sz. levél.
