Századok – 1973

Folyóiratszemle - Hadzsinikolov V.: Zsak Natan akadémikus és a bolgár történettudomány 1055/IV

TOLYÓIRATSZEMLE 1055 történetírást pedig önkényesen két táborra osztja. Az Európa-eentrikusság verbális elvetése mellett figyelemreméltó az is, hogy csak a hagyományos „nacionalista nagyhatalmak" történetírását vizsgálja. (Journal of Contemporary History, 8. évf. 1. szám. 1973. jan., 77 — 100. I.) J. G. V. Hadzsinikolov : Zsak Natan akadémikus és a bolgár történettudomány 1972 novemberében töltötte be 70. életévét Zsak Natan akadémikus, a bolgár kommunista mozgalom, a marxista —leninista közgazdaságtan és történettudomány kiemelkedő képviselője, az „Isztoricseszki Pregled" főszerkesztője. Ebből az alkalomból a cikk röviden ismerteti életét és munkásságát. Zsak Natan már fiatal korában bekapcsolódott a baloldali munkásmozgalomba és megismerkedett Marx—Engels és Lenin munkáival. Az 1923. június 9-i fasiszta fordulat ós a szeptemberi felkelés veresége után néhány évig illegális pártmunkát végez, majd 1926-ban a Szovjetunióba emigrál. Moszkvában a Komintern iskolában tanult, ott írta meg első munkáját „Bulgária ipari fejlődése az I. világháborúig" címmel. 1930-ban tért vissza hazájába, s különböző pártkiadványoknál dolgozott, aktívan részt vett a párt felvilágosító és kiadói tevékenységében. Illegális pártmunkáért kétszer letartóztatják és börtönbe zárják. A 30-as évek második felében nagy tudományos munkát is végez; s ez egyik legtermékenyebb korszaka. Akkor jelennek meg legismertebb munkái Bulgária gazdaságtörténetéről, a nemzeti megújhodásról, a társadalmi-gazdasági formákról stb. Több fontos párt- és tudományos folyóirat szerkesztőségi tagja, többek között az „Isztoricseszki Pregled"-nek is, melynek 1949 óta főszerkesztője. A felszabadulás után egy sor tudományos intézmény tagja, így: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan tanszékének vezetője, 1961 óta a Bolgár Tudományos Akadémia rendes tagja. Első történeti munkái a 30-as évek elején jelennek meg, a „Zvezda" című lapban. Legtöbb akkori írása a bolgár baloldali munkásmozgalomról szól, de ír a baloldali német szociáldemokráciáról és a bolsevizmusról is. A fasiszta veszély előretörésekor több, a fasizmus ellen irányuló cikket ír, amelyekben kísérletet tesz a fasizmus társadalmi gyökerei, fejlődési szakaszai meghatározására. Ebben az időben több történeti és elméleti tartalmú könyvet ad ki. Legnagyobb történeti munkája az 1938-ban megjelent kétkötetes „Bulgária gazdaságtörténete" című műve, amely a bolgár állam létrejöttétől az első világháború végéig terjedő időszakot öleli át. Az I. kötetben rövid jellemzést ad a bolgár középkorról és az oszmán feudalizmusról, de legtöbbet a nemzeti megújhodás társadalmi-gazdasági problémáival foglalkozik. A bolgár történettudományban először ad lenini értékelést a kereskedelmi tőke szerepéről ebben az időben, a manufaktúrák megjelenéséről ós fejlődéséről, a nemzeti újjászületés lényegéről, a tőkés viszonyok fejlődéséről, a bolgár nemzeti forradalmárok ideológiájáról. A II. kötetben a törökellenes felszabadító háború gazdasági gyökereit, a török uralom megszüntetése utáni gazdasági átalakulást, az eredeti tőkefelhalmozódást, az ipari fejlődést, a mezőgazdaság tőkés átalakulását, az ipari és banktőke fejlődését, a finánctőke megjelenését stb. vizsgálja. A szerző ugyanakkor áttekintést ad a bolgár demokratizmus gyökereiről, a burzsoá pártokról, a politika és gazdaság viszonyáról is. A munka legnagyobb értékét — az akkori körülmények között — az elméleti jelleg adja. A két kötet megírása közben anyagokat gyújtott a bolgár nemzeti újjá-