Századok – 1973

Folyóiratszemle - Nyecskina M. V.: Az ifjú V. O. Klucsevszkij első tudományos munkája 1050/IV

1060 FOLYÓIRATSZEMLE mennyi lehetőségét kimerítette, s szétesett. A Z. Nejedly által megalapozott marxista koncepció elleni támadások 1969-ben tetőztek, de saját történeti koncepcióval egyetlen revizionista sem tudott fellépni. Voltak, akik marxista történeti koncepciót Palacky, Pékár és Masaryk idealista koncepcióihoz való visszatéréssel próbálták helyettesíteni. Végül az előadó rámutatott, hogy a csehszlovák marxista történetírás ez ideig jórészt kitért a legújabb kor történetének vizsgálata elől, ennek következménye pl. az is, hogy az iskolai történelemtankönyvek az 1918-as év, vagyis a győztes polgári demokratikus forradalom történetének tárgyalásával zárulnak, s a szocialista társadalom történetének vizsgálata szinte teljesen figyelmen kívül maradt. A jövőben tehát a történelemnek erre a szakaszára is gondot kell fordítani. A nemzeti történet új szintézisének elvégzésére irányuló előkészületeknél a nemzeti történet új koncepciójának kidolgozásával is behatóan kell foglalkozni. (<3eskoslovensk$ őasopis Historicky, 1972. 5. szám. 706—729. I.) Oy.M. M. V. Nyecskina : Az ifjú V. O. Kljucsevszkij első tudományos munkája V. O. Kljucsevszkij első monográfiáját — „Külföldiek feljegyzései a moszkvai államról" — utolsó éves moszkvai egyetemi hallgatókónt írta a kandidátusi fokozatért (1864/65). Az egy éves megfeszített munka meghozta gyümölcsét, Sz. M. Szolovjov, a neves történész, a szerzőt egyetemi ösztöndíjra javasolja. A mű születésekor a társadalmi mozgalmat a hanyatlás jellemzi, maga a témaválasztás nyugatos hangzású. Oroszország ós a Nyugat viszonya tudományos, de világnézeti szempontból is minden irányzat számára központi kérdés, a konzervatívoktól a forradalmi narodnyikokig. Maga a téma nem új. Külföldiek feljegyzéseit (Herberstein, Horsey, Fletcher) már mások is használták (Karamzin, Szolovjov). Kljucsevszkij művéből hiányzik a historiográfia. Hivatkozásaiból tudjuk, hogy használta két legfontosabb tudományos elődjének munkáját: C. Meiners (1798) német nyelvű könyvét, mely minden bevonható forrás tematikus feldolgozása, s F. Adelung (1846 németül, 1848 orosz fordítás) időrendhez kötött, forráselemző tanulmányát. Az orosz tudományos életben Kljucsevszkij előtt egyes szerzőkről jelentek meg monográfikus cikkek. A historiográfia elhagyása a kor mércéjével természetesnek számít: feltételezték, hogy a szakemberek ismerik az odavágó irodalmat. Kljucsevszkij monográfiájának rendszerezése kettős: az első hat fejezetben a főhős, a „szemlélődő európai" (legtöbbször követ) az orosz törzs határai közé és a moszkvai állam területére kerül, előadja az érkező elképzeléseit és élményeit, leírja fogadásukat, majd rendszerezi benyomásaikat a cárról és udvaráról, a hadseregről, a kormányzásról és jogszolgálatatásról s a kincstár jövedelmeiről. Ezután a kifejtés elveszti a főhőst, s az egész mű szinte újrarendszereződik. Itt ismerteti a tájat ós a klímát, a talajt és termékeit, a lakosságot, városokat, kereskedelmet és végül a pénzt. Ezzel le is zárja a tárgyalást, nem találunk semmilyen összegező gondolatsort. Oroszország általános történeti problémáinak megítélésében a történeti-jogi iskola hatása a meghatározó: elsősorban az államfejlődést vizsgálja. Tanítómestereitől (Szolovjov, Csicserin) nem túl gyakran idéz, de az elvi kulcspontokon. Feltűnnek új gondolatok is, melyek ugyan még nem kapcsolódnak be a sémába, de a történetírás akkori új irányzatainak hatását mutatják. Ezek a szerző gazdasági élet iránti érdeklődésének termékei.