Századok – 1973
Közlemények - Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) 91/I
"98 TARDY LAJOS ágyúit vitte magával. (Verancsics nem nevezi meg ezt a várost. — T. L.) A közelgő perzsák erejétől félve azonban úgy határozott, hogy tízezer lovast és sok janicsárt küld ki, hogy azok vonják ki a veszedelemből az ágyúkat és az őrkatonasággal együtt biztonságban kísérjék Erzerumba. De a perzsa király fia mindezekről tudomást szerzett s megtámadta a török csapatokat, elfoglalta a várost és lemészárolta az egész helyőrséget, valamint a lakosság egy részét, s elvitte az ágyúkat. 1554. november 17-i jelentésében — egyebek mellett — azt írja Verancsics, hogy a török-perzsa béke ügyében nincs semmi újság, de Sztambulban kevéssé bizakodnak benne, mert a keringő hírek szerint Grúzia határvidékén a perzsa nagymennyiségű török fegyvert és egyéb hadifelszerelést zsákmányolt, nem is szólva a foglyulejtett török katonákról.2 7 Az 1554. november 27-i jelentés — mely elsősorban azt elemzi, hogy a török szultán és Ferdinánd között már régen nyélbe lehetett volna ütni a békét, főleg az előző évben, a szultán legidősebb fiának, Musztafának kivégzése előtti időben — Verancsics rámutat arra, hogy két nagy lehetőség már füstbe ment, de egy harmadik még mindig nyitva áll a békekötésre: „ha a mi békénk megkötése körüli tárgyalásokban eredményt tudunk elérni, még mielőtt a törökök ráveszik a perzsákat a békére (melyet a törökök teljes erővel szorgalmaznak); ugyanis a török abban reménykedik, hogy mihelyt nyilvánvalóvá válik, miszerint már nem kell tartania a mi fegyvereinktől, nagyobb félelmet gerjeszthet mind a perzsák királyában, mind pedig a grúz népekben."2 8 Az egész beszámoló — akár a többi — kitűnő kiegészítését nyújtja annak a bonyolult képnek, amelyet Hammer, 29 Zinkeisen3 0 és a Verancsics-anyagból viszonylag igen keveset merítő Jorga3 1 nyújt ezeknek az éveknek sztambuli politikájáról. 1554. december 1-én Verancsics a törökök várható terveiről tájékoztatja a királyt.32 Mivel Sztambulban úgy látják, hogy sem a perzsával, sem a magyar királlyal nem sikerül békét kötni, ezért a Fényes Porta azt tervezi, hogy „Görögország és Thrákia beglerbégjét egy hadsereggel Magyarországra küldi, egy másik hadsereg pedig — a szultán személyes vezérletével — megindul a grúzok ellen, akik a perzsák oldalára álltak és — mint mondják — nagy akadályt jelentenek a szultán számára a perzsák leigázását célzó tervei megvalósításában ". Tehát a grúzok — Verancsics előadása szerint — ismét mint a perzsák leghatalmasabb szövetségesei szerepelnek a török elképzelésekben. Az oszmánok Grúzia elleni készülődéseivel foglalkozik Verancsics 1664. december 13-án kelt levele is.3 3 E levélben arról számol be a királynak, hogy „a török a jövő évre háborút tervez a grúzok ellen, mivel a grúzok hadereje tanúsította vele szemben a legerősebb ellenállást s emiatt nem tudta a perzsa királyt leigázni". A törökök ezen túlmenő, álnok tervezgetéseiről is beszámol Verancsics ezt követően. December 19-én kelt jelentésében Verancsics már befejezett tényként szól arról, hogy ,,a grúz uralkodók a perzsák pártjára álltak s mindenképpen arra törekednek, hogy a béke ügyét meghiúsítsák. Ezért a szultán elhatározta, hogy háborút indít a grúzok ellen, hacsak a grúzok le nem mondanak e vakmerő szándékukról s nem állnak át az б oldalára."34 27 Uo., 373-374. 1. 28 Uo., 378. 1. 29 Geschichte des Osmanischen Reiches. 3. köt. Pest. 1828, 278—337. 1. 30 Geschichte des osmanischen Reiches in Europa. 2. köt. Gotha. 1854. 866 — 913. 1. 31 Geschichte des Osmanischen Reiches. 3. köt. Gotha. 1910, 116—124.1. 32 Verancsics III. köt., 385 — 387. 1. 33 Uo. 391. 1. 34 Uo. 394-395. 1.
