Századok – 1973
Történeti irodalom - Studium II. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek kiadványai V. (Ism. Niederhauser Emil) 1030/IV
1030 TÖRTÉNETI IRODALOM Végül, ami az értékes gyűjtemény közzétételének módszerét illeti, az óriási anyag tartalmi válogatása, rövidítése, tömörítése, annak eldöntése, mi kapjon helyet e pár íven s mi az, ami nem fér bele, nem lebecsülendő munka eredménye. A szakszervezeti kongresszusok legjellemzőbb, legdöntőbb állásfoglalásai megtalálhatók a szépkivitelezésű kötetben, amely igen alkalmas a szakszervezetek 70 éves harcainak áttekintésére. Teleki Éva STUDIUM П. (Szerk. Veliky János. Debrecen, 1971. 155 1.) (A Kossuth Lajos Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek kiadványai V.) Az 1970 óta új néven megjelenő kiadvány, amely azért sorozatcímként a borítón megtartotta az Acta iuvenum Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae címet is, az 1970. szeptember 3 — 5-én Debrecenben megtartott konferencia válogatott és bővített anyagát hozza nyilvánosságra. Az előadások első csoportja ókortudományi tárgyú tanulmányokat tartalmaz. Farkas Zoltán: A pannóniai veterandeductiókhoz címen 10 felirat elemzése alapján mutatja ki, hogy a kiszolgált katonák letelepítése az i. sz. I—II. sz. fordulóján történt, a feliratok alapján 94/95 és 101 közé biztosan datálható, de valószínűnek látszik még valamivel későbbi telepítés is. Barta Gábor: Prosopographia belli Marcomannici (165 166) pannóniai feliratokból származó cursus honorumok alapján kimutatja, hogy Marcus Aurelius társcsászára, Lucius Verus már keleti tartózkodása idején előkészítette a markomannok elleni háborút, Pannóniában az ő köréhez tartozó hadvezérek szerepelnek ebben az időben. A két császár politikai elképzelései közt jelentős volt a különbség. B. Angyal Katalin: Adatok Dácia keleti vallásosságának történetéhez címen három erdélyi oltárkő, ill. felirat datálását pontosítja, egy Gyulafehérvárnál előkerült feliratról kimutatja, hogy 161 — 211 közt keletkezhetett, nem Caracalla korában, mint a román publikálók vélik. Az Énlaka mellett 1944-ben Paulovits István által talált feliratban kisázsiai dedikálókat mutat ki, a dáciai Mícia területén talált feliratot pedig a keleti származású, vagyonos Varenia-nemzetsóghez kapcsolja, és a markomann háborúk utáni korszakra datálja (II. sz. vége vagy III.sz.). Tóth István: Sacerdotes Iovis Dolicheni c. összefoglaló tanulmányában azt bizonyítja, hogy a jórészt a kisázsiai Commagenae-ből származó papok, akiknek a száma szokatlanul nagy volt, terjesztették Juppiter Dolichenus kultuszát. A II. sz. dereka után, Commodus uralkodása óta a kultusz igen népszerű volt, ami jelentős mértékben a papok aktív propagandájának tulajdonítható; nagy szerepet játszott a kultusz hívei körében a kiválasztottság tudata. Bizonyos panteista és monoteista színezete is elősegítette terjedését. A tetőpontot Septimius Severus uralkodása alatt éri el, a III. század derekától kezdve, a keleti kereskedelemmel párhuzamosan csökken, az állam által támogatott, ugyancsak panteista és monoteista jellegű Nap-kultusz szorítja ki. Gesztelyi Tamás: Tellusrelief Arrabonából c. tanulmányában a század elején Győrött másodlagos elhelyezésben előkerült domborműről megállapítja, hogy egy Proserpina elrablását ábrázoló jelenet része, temetkezéssel kapcsolatos, ekkor már szerepet játszik a test valamiféle továbbélésének hite, ezért is tűnik el a halottégetés szertartása. Nem az I—II. századból való, mint eddig hitték, hanem a késői Antoninus-korszakból. A középkori és kora-újkori témák sorában Mohay András: Katoyna címen a középgörögben és számos balkáni nyelvben ismeretes, és erődítményt, katonai tábort, de falut vagy legelőt is jelentő szót egy feltételezett nyugati gót tun tő gatuni alakjából származtatja, amely zárt helyet jelent, ebből származnak a későbbi jelentésváltozások. Nagy Árpád:
