Századok – 1973

Történeti irodalom - Kann Robert A.: Kaiser Franz Joseph und der Ausbruch des Weltkrieges (Ism. Galántai József) 1018/IV

1018 TÖRTÉNETI IRODALOM robert a. kann: KAISER FRANZ JOSEPH UND DER AUSBRUCH DES WELTKRIEGES Eine Betrachtung über den Quellen wert der Aufzeichnungen von Dr. Heinrich Kanner (Österreichische Akademie der Wissenschaften Philosophisch-historische Klasse, Sitzungsberichte, 274. Band, 3. Abhandlung. Wien, 1971. 23 1.) FERENC JÓZSEF CSÁSZÁR ÉS A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE Heinrich Kanner feljegyzéseinek forrásértékéről Figyelemre méltó füzet jelent meg az Osztrák Tudományos Akadémia filozófiaitörténeti osztályának ülésein elhangzott előadásokat publikáló sorozatban. A Rutgers egyetem (USA) osztrák származású professzorának munkássága nem ismeretlen a hazai szakemberek körében. A Habsburg Monarchia nemzetiségi problémáival foglalkozó angol és német nyelven megjelent 2 kötetes fő művét a Századok is ismertette (1968, 1 — 2. sz.), és néhány évvel ezelőtt — mikor vendégségben nálunk járt — közvetlenül figyelemmel kísérhettük fejtegetését Ferenc í^erdinánd trónörökös politikájáról, amelyet az újabban hozzáférhetővé vált irathagyaték alapján tárgyalt. Nemrégiben megjelent rövid tanulmánya mindenekelőtt a történeti irodalomban ez ideig ismeretlen forrásszerű szöveg részleges publikálásával hívja fel a figyelmet. Dr. Heinrich Kanner, a maga korában jól ismert osztrák szerkesztő-publicista, az első világháború évei alatt a háború előzményeire és kitörésére vonatkozó kérdésekről interjúkat készített számos osztrák és német vezető politikussal. Bilinski közös pénzügyminiszter, Burian a magyar kormány tagja és későbbi külügyminiszter, Czernin bukaresti követ és későbbi külügyminiszter neve — hogy csak néhányat említsünk — jelzi, mennyire jelentős osztrák vezetők nyilatkozatait szerezte meg, s ugyanígy német részről Zimmermann külügyminiszterhelyettes, Lichnowsky volt londoni követ stb. említése is elegendő ennek bizonyítására. Ezek az interjúk akkoriban nem kerültek publikálásra, majd évekkel később a szerző három kötetbe foglalva eladta azokat a kaliforniai Hoover intézetnek. Robert A. Kann csak a tárgyalt téma szempontjából — Ferenc József és a világháború kitörése — hasznosítható néhány interjúval foglalkozik, s ezekkel is csak ebben a vonatkozásban. Bilinski több nyilatkozatát és Auffenberg egy interjúját ismerteti. Ez azonban vajmi kevés ahhoz, hogy Kanner feljegyzéseinek forrásértékét megnyugtatóan megállapíthassuk. Kann fejtegetése, amelyben erre nézve pozitív választ ad, ugyan elfogadhatónak tűnik, de tudományos értékű ítéletet csak az egész anyag átfogó értékelése alapján lehet majd leszűrni. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk a feltárt ismeretlen anyag publikálását vagy legalábbis részletesebb ismertetését, valamint forrásértékének átfogóbb elemzését. Robert A. Kann rövid előadása más szempontból is figyelmet érdemel. Az elmúlt évtizedekben szokásos amerikai és osztrák ábrázolásokhoz képest — beleértve saját korábbi könyvét is — előnyösen eltérő, mert a valóságot jobban tükröző képet fest a háború felé tartó Osztrák-Magyar Monarchia vezető embereinek — elsősorban Ferenc Józsefnek — politikai gondolkodásáról. Közismert, hogy a két világháború közötti polgári történetírás a háborús felelősség egyoldalú bizonygatásának kérdésköréből képtelen volt kitörni, s a világháború tényleges okait nem tárta fel. A második világháború utáni polgári történetírás szakított ezzel az ábrázolási móddal, de a háborús szándékok egyoldalú bizonyítása helyére a háborús szándékok mindenoldalú eltüntetése került, és ezzel a háborút eredményező tényleges okok és körülmények, az imperializmus rendszerének háborút szülő ellentmondásai talán még mélyebben rejtve maradtak, politikusok, akik