Századok – 1973

Történeti irodalom - Beiträge zur Geschichte des Buchwesens I–II. (Ism. Kratky Tamás) 1004/IV

1004 TÖRTÉNETI IRODALOM mányos István mindig figyelemmel van erre, anélkül, hogy eltúlozná ezeket a vonatkozásokat. Egyrészt igen ügyesen vet össze olykor eseményeket ós személyeket a magyar fejlődéssel, különösen a megújulási mozgalom kapcsán, de itt sem felejti el a különbségeket. Nagyon szép, ahogy Snellman tevékenységét pl. nem egyszerűen Széchenyiével veti össze, ahogy az régebben szokásos volt, hanem a magyar reformkor egyéb jeleseivel is, és hangsúlyozza a meglevő különbségeket is. Másrészt a tényleges kapcsolatokat is belefonja az elbeszélésbe, de csak olyan mértékben, ahogy azok valóban szerepet játszottak, és ezzel megóvja az olvasót ezeknek a kapcsolatoknak a túlbecsülésétől és az ezzel kapcsolatos illúzióktól. A munka a gyakorlatban mutatja meg azt is, hogy a történész a legújabb kort, napjaink történetét is előadhatja, hiszen a tárgyalás a 70-es évek elejéig kíséri nyomon az eseményeket. Es amennyire az lehetséges, még erre a korszakra vonatkozóan is értékeli ezeket. Persze, a jelenhez közeledve egyre inkább valóban csak eseménytörténettó válik a munka, ami viszont óhatatlan és elkerülhetetlen. A kritikai megjegyzések, úgy véljük, csak annál plasztikusabban emelik ki a könyv érdemeit. Dolmányos István biztos kézzel válogatott az adatok közt, a legfontosabbakat emelte ki ós fűzte egyéni koncepcióban szoros, logikus, a történeti valóságnak megfelelő szálra. Munkája bizonyára a szélesebb olvasóközönségre is számíthat. De a szakemberek számára is nélkülözhetetlen, mert a magyar fejlődéstől mégiscsak igen távoleső, és már nyelvi nehézségek miatt is jóformán ismeretlen finn fejlődésről megbízható és pontos képet ad. Niederhauser Emil KARL-HEINZ KALHÖFER, HELLMUTH ROTZSCH: BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE DES BUCHWESENS. I—П. Bd. (VEB. Bibliographisches Institut. Leipzig, 1966. 347 + 268 I.) ADALÉKOK A KÖNYVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉHEZ A könyvtörténeti tanulmányokat tartalmazó kétkötetes munka Lipcse — a könyvváros — 800 éves jubileumára jelent meg. A főpolgármester írt hozzá előszót, melyben a mű célját könyvtörténeti összkép nyújtásában jelölte meg. Az első kötetben Christian Alschner „Illusztráltak-e Lipcsében Gutenberg-bibliákat ?" című tanulmányában e kérdésre igenlő választ ad: 1480 — 90 közé helyezi két Gutenberg-biblia illusztrálásának valószínű időpontját. Következtetése szerint az illusztrátor a már 1467-től Lipcsében működött Nickel Mollir könyvfestő, aki Hendrick nyomdász munkáit és máshonnan származó, de képekkel még el nem látott incunabulumokat illusztrált. A nyomdát a Korssner-család tartotta fenn. Dietmar Debes dolgozata „A lipcsei nyomdák jelzései 1600 előtt", a könyvek címképeinek bemutatásával ós magyarázatával ad értékes áttekintést. Találunk köztük hittudományi műveket, történelmi, orvosi, természettudományos munkákat, Erasmus Colloquiorumát, és egyéb, művészi értékű korabeli nyomtatványokat. A latin és gót betűk egyaránt használatosak. Igen jelentős magyar vonatkozású értekezés Eva Herrmann „Lipcse a könyvváros szerepe az 1848-as magyarországi polgári forradalom előkészítésében" című munkája. Míg Metternich és rendőrminisztere, Sedlnitzky gróf csírájában igyekezett elfojtani minden szellemi „felforgatást" Magyarországon, és ebben hatékony fegyvere volt a magyar udvari kancellária keretében működő cenzúra, — Szászországban az 1831. szeptember