Századok – 1972
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Egy évszázados történészvitáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? 849/IV–V
870 FACH ZSIGMOND PÁL Érdekes és elgondolkoztató historiográfiai tény, hogy amint az előbbi» úgy az utóbb említett tétel is — bár egészen más történeti összefüggésben — jórészt ugyanonnan származott: a göttingai egyetem tudományos műhelyéből, méghozzá amannál több mint egy évtizeddel korábbról. Az erdélyi szász városok világkereskedelmi szerepének ezt az értelmezését a német történetírás Heeren és Hüllmann előtti, Aufklarer-nemzedékének európai tekintélyű képviselője, a Georgia Augusta-nak 1769-től 1804-ig professzora (fentebb már megneveztük Berzeviczy tanáraként): AugustLudwig Schlözer fogalmazta meg először.74 A rendkívül sokoldalú tudós, akinek érdeklődése az ókori kereskedelemtől a koraközépkori orosz forrásokon és az „egyetemes északi történelmen" át az aktuális statisztikáig és politikai publicisztikáig terjedt, aki felvilágosodási szellemű folyóiratával, a Staats-Anzeigennel az 1780-as években s a 90-es évek elején nemzetközi méretű — a magyarországi értelmiségi körökre is kiterjedő — hatást váltott ki,75 az erdélyi németek történetéhez írt „Kritikai gyűjteményeivel"7 6 pedig a magyar történelem jónéhány kérdéséhez is érdemileg hozzászólt,7 7 ez utóbbi művének 1797-ben megjelent III. kötetében jutott el ilyen vélekedéshez. Az 1790-es évek elején ugyanis, a II. József által megszüntetett szász önkormányzat és történeti egység helyreállításának, majd biztosításának politikai célzatával, a rendi nacionalizmus jegyében fölpezsdült az erdélyi szász publicisztikai irodalom és történetírás. A helybéli szerzők tollából származó munkákat — közülük kettőt Schlözer is ismertetett Staats-Anzeigen-jének 1791-i évfolyamában — az erdélyi szász vezető körök, élükön az ősi konstitúció makacs védelmezője, Brukenthal Sámuel báró gubernátor, még nem 74 Erre rájött már 0. Fr. Jickeli, Der Handel der Siebenbürger Sachsen in seiner geschichtlichen Entwicklung. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. XXXIX. Bd. Hermannstadt, 1913. 41, 44 — 45. 1. — A megállapítás valamelyest korlátozott érvényére Id. a továbbiakat. 75 Első történeti munkája az ókori föníciai kereskedő kolóniákkal foglalkozott: A. L. Schlözer, Försök til en allmän história om handel och sjöfart uti the äldsta tider. Stockholm, 1758. (Német kiadása: Versuch einer allgemeinen Geschichte der Handlung und Seefahrt in den ältesten Zeiten. Aus dem Schwedischen. Rostock, 1761.) — Később, Allgemeine nordische Geschichte (Halle, 1771 — 72) c. művében, egyebek mellett, szinte először állapította meg pontosan a magyar nyelv rokonsági körét és ismertette a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó népeket. — Vö. Pápay J., A magyar nyelvhasonlítás története. Bp., 1922. 16-25. 1. További műveire, göttingai professzorságára, tudományos és publicisztikai tevékenységére, magyarországi kapcsolataira, az újabb irodalomból, lásd Pukánszky В., Budenz J., Göttinga és a magyar nyelvhasonlítás. Nyelvtörténeti Közlemények, 1935. 364—372. 1.; G. von Seile, Die Georg-August-Universität zu Göttingen 1737—1937. Göttingen, 1937, főképpen 131—143.1.; Borzsák I., Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bp., 1955. 43, 61, 165—166. 1.; Dümmerth D., Göttinga és a magyar szellemi élet. Filológiai Közlöny, 1961. 1 — 2. sz. 351 — 353., 367 — 369. 1.; H. Balázs, i. in. főképpen 91 — 102. 1. 76 A. L. Schlözer, Kritische Sammlungen zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I —III, Göttingen, 1795—1797. 77 Az az elismerés — írta Schlözer —, amelyben Allgemeine nordische Geschichte-jét a magyar Pray György részesítette (akit, szigorú kútfői megalapozottsága okán, a magyar történetírás klasszikusának s a XVIII. század egyik legkiválóbb historikusának nevezett), serkentette arra, hogy folytassa a régi magyar történelemre vonatkozó — még az 1760-as években, pótervári tartózkodása alatt kezdett — tanulmányait. Enélkül, úgymond, a Kritische Sammlungen-ben kitűzött témával: hogyan keletkezett az erdélyi szász kolónia a XII. század második felében, s hogyan tartotta fenn jogait és önkormányzatát, — nem is tudott volna megbirkózni. — I. m. II. Vorbericht, II—IV., XII. 1.; III. Vorerinnerungen, VII. 1.
