Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
KOLDULÓRENDEK ÉS VÁROSFEJLŐDÉS 73 Ehhez az összeghez azonban még hozzá kell adnunk azokat a monostorokat, amelyeket oklevelekből ismerünk, amelyeknek sokszor pontos helyét, sőt romjait is ismerjük, de amelyekről nem tudjuk megmondani, hogy milyen rendhez tartoztak. A legnagyobb persze annak a valószínűsége, hogy ezek is bencés apátságok voltak, amelyek igen korán, sokszor a tatárjárás alatt vagy az Alföldön a kunok dúlása következtében pusztultak el. Sajnos nincs olyan jegyzékünk, amely ezeket az ismeretlen rendű monostorokat felsorolná. Ortvay Tivadar nagy egyházi földleírása ugyanúgy nem tartalmazza őket, mint Balics Lajos összefoglaló egyháztörténete, bár mindkettőben találunk kísérletet az ilyen monostorok számbavételére.2 7 Teljes jegyzék hiányában becsléssel kell beérnünk. A Pannonhalmi Rendtörténet 17 a bencéseknek tulajdonított monostort zárt ki a rendiek sorából.28 Juhász Kálmán a Csanádi egyházmegyében 11 ilyen rendházat sorol fel,2 9 Györffy György munkájában pedig 20 olyan monostor szerepel, amely az előbbi két tanulmányban nem fordul elő.3 0 Ez a 48 monostor az ismeretlen rendhez tartozó házak számának valószínűleg a többsége. Tekintetbe kell vennünk ui., hogy Bunyitay és Györffy munkája az Alföld tekintélyes részét öleli fel, a Dunántúlon pedig kevesebb ilyen monostorral kell számolnunk. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a fenti, kereken 120 összlétszámban 8 olyan premontrei prépostság is. előfordul, amelyet nem tudunk azonosítani, és így fennáll annak a lehetősége, hogy a hazai anyagban ismeretlen rendi monostor szerepel a premontrei jegyzékben, csak éppen más néven. Mindent egybevéve az ismeretlen rendhez tartozó monostorok számát nem tehetjük sokkal magasabbra, legfeljebb 60—60 rendházra.31 A monasztikus rendek ezek szerint a tatárjáráskor 170—180 monostort mondhattak sajátjuknak Magyarországon. Első pillanatra talán érthetetlennek tűnik az az erőfeszítés, hogy a monostorok számát megállapítsuk. Ügy hisszük azonban, hogy a számok ebben az esetben is értelmezhetők, bár az értelmezhetőségnek ebben az esetben is megvan a maga határa. Sem az épületek nagyságát, sem a szerzetesek létszámát nem ismerjük, birtokaik értékét vagy jövedelmük nagyságát sem tudjuk kifejezni. Mégis jellemzőnek kell tartanunk, hogy az ismert monostoroknak majdnem 20, az összeseknek kereken 10%-át a királyok alapították, ráadásul ezek voltak a legnagyobbak és legtekintélyesebbek. A fennmaradó monostorok túlnyomó többsége nemzetségi monostor volt. Ezt a tényt úgy is kifejezhetjük, hogy a XI—XII. századi Magyarországon a király volt a legnagyobb anyagi erőforrások birtokában (amit eddig is tudtunk), de a nemzetségek összessége együtt még nagyob-2' Ortvay : i. m. II. köt. 781. 1., Balics L. : A római katholikus egyház története Magyarországon. Bpest. 1890. II/2. köt. 336—340. 1. 28 Ezek: Bátmonostor, Körümonostora, Egyedmonostor, Gáborjánmonostora, Gyerőmonostor, Gyulamonostor, Akosmonostor, Ohat, Pankota, Pétermonostor, Poroszló, Szentimre, Szer, Szöreg (Vaska), Zámmonostora, Sárvármonostor. 29 Gálád, Kanizsa, Pordán, Tömpös, Kemecse, Kenézmonostor, Isou, Hódos, Gyelid, Sasvár, Sagio. K. Juhász: Die Stifte der Tschanader Diözese im MA (Deutschtum und Ausland, 8—9) Münster i. W. 1927. 165—217. 1. 30 Györffynél megyénként a következőket találjuk: Csongrád: Dorozsma, Illésmonostora, Pálmonostora. Bodrog megye: Salamonmonostora, Martonos, Adorján, Tárnokmonostor. Békés megye: Csolt, Gerla, Torda, Szerepmonostor. Bihar megye: Bátormonostor, Szólátmonostor, Szentjános, Ugra. Baranya megye: Gétmonostor, Baranyamonostor (Majsmonostor). Bács megye: Derzs, Szentgergely, Szolnok. 31 A felsorolt monostorok egy tekintélyes részének bencésnek vagy cisztercitának kellett lennie, mert bár rendjét nem, de apátját említik. így beszélnek a következő monostorok apátjáról (zárjelben a forrás) Bodrogrrtonostor (Györffy I. 713.), Martonos (uo. 724), Salamonmonostor (uo. 726), Csolt (uo. 504), Gerla (uo. 507.), Szentjános (uo. 667.), Gétmonostor (uo. 309.), Baranyamonostor (uo. 343.), Szentgergely (uo. I. 233.), Szent Imre (uo. 667.), Gáborjánmonostor (uo. 618.), Pétermonostor (uo. 899.) Kanizsa (Juhász: i. m. 183. 1.). — A statisztika tehát azt mutatja, hogy a 48 ismeretlen rendű monostor közül 14 biztosan bencés vagy ciszter volt.
