Századok – 1972

Krónika - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülése (Benczédi László) 814/III

838 KRÓNIKA A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Pach Zsigmond Pál akadémikus volt; a disszertáció opponensei Szabad György, a történelemtudományok doktora és Sándor Pál, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Für Lajos monográfiája az első kapitalizmuskori uradalomtörténeti feldolgozás marxista történetirodalmunkban. Értékes hozzájárulás a XIX —XX. századi magyar agrártörténet, különösképpen termeléstörténet általános fejlődési tendenciáinak és fontos részletmozzanatainak megismeréséhez. Disszertációja magas tudományos színvonalú, alapos levéltári forrásfeltárásra és korszerű történeti, agrártudományi és néprajzi módszerekre támaszkodó munka. Nagy érdeme a tanulmánynak a különféle — köztük a szakirodalomban mostohán kezelt — termelési ágazatoknak a kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt érvényesítő vizsgálata. A disszertáció új eredményei szervesen egészítik ki agrártörténetírásunk e korszakra vonatkozó általános megállapításait, gazdagítják és továbbfejlesztik azokat. A munka értékét emeli áttekinthető szerkezete, világos, szép olvasmányos stílusa. A bírálóbizottság az opponensi véleményekben és a felszólalásokban felmerült vitakérdések közül a leginkább kiemelendőnek a tőkésüzem jellegével, a konjunktúra alakulásával és a járadékviszonyok elemzésével kapcsolatos észrevételeket tartja. A Bizottság a jelölt válaszát, — amelyben fontos kritikai elemeket magáévá tett — kielégítőnek ítélte, és egyhangúan javasolta Für Lajos részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történettudományi Szakbizottság 1971. június 28-i ülésén Für Lajos részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Vörös Antal, a MTA Történelemtudományi Intézetének tudományos munkatársa 1971. június 29-én védte meg a „Belterjes gazdálkodás és szarvasmarhatenyésztés a Dunántúlon (1880—1914)" c. kandidátusi értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Berend T. Iván, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Szabad György, a történelemtudományok doktora, és Gaál László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Vörös Antal disszertációja marxista történetírásunkat fontos új eredményekkel gazdagítja. Bemutatja, hogy a földművelésnek és az állattenyésztésnek a nyomásos rendszer keretei között fennállott primitív összhangja helyére hogyan lépett a kapitalista viszonyok között új, a belterjes gazdálkodás követelményeinek megfelelő magasabb szintű összhang. Módszertanilag is helyes az a felismerése, hogy ebben a folyamatban középponti jelentősége van a szarvasmarhatenyósztés strukturális átalakulásának. Gazdag történeti anyag alapján mutatja be ennek a folyamatnak érvényesülését és hatását a mezőgazdaság belterjessé formálódására. Üzemtörténeti vizsgálatai közül különösen kiemelendő a különböző üzemkategóriák, ós kiváltképp a parasztgazdaság funkcionálásának sokoldalú vizsgálata és a fejlődést befolyásoló eredményeinek plasztikus bemutatása. Eleget tesz a téma megkívánta komplex kutatási módszerek követelményeinek, amikor kellő módon él az agrártörténet, a technikatörténet és a társadalomtörténet által a tudományos kutatás számára nyújtott lehetőségekkel. A vitában felmerült kérdések közül a bírálóbizottság kiemelendőnek tartotta a birtok-kategorizálás módjára, a szarvasmarhatenyésztés minősítési fejlődésének (fajta-