Századok – 1972
Krónika - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülése (Benczédi László) 814/III
KRÓNIKA 829 történelmünk — eme fontos kérdéséről. Az értekezés új eredményei: elsőként mutatja be azt az elméleti munkát, amely a magyar kommunista mozgalomban a fedőpárt megalakítása szükségességének felismeréséhez vezetett. Részletesen elemzi azokat a tényezőket — mind a magyar belpolitika, mind a munkásmozgalom vetületében —, amelyek az MSzMP létrehozását lehetővé tették. Ismerteti az MSzMP szervezeti fejlődését, tagsága összetételének alakulását, új adalékokkal járul hozzá az 1926-os ún. Rákosi-per történetéhez. A történeti irodalomban elsőként elemzi a KMP nagyjelentőségű, 1926 decemberi plénumának vitáit. Sokoldalúan vizsgálja az illegális Kommunista Párt és az MSzMP politikája közötti különbségeket, és kiegészíti a kommunistáknak a 20-as években folytatott egységfront-politikájáról meglevő ismereteinket. A dolgozat érdeme, hogy témáját következetesen beleilleszti mind a magyar történelem, mind a nemzetközi munkásmozgalom kereteibe. A vita során felmerült az az igény, hogy a szerző adjon differenciáltabb, a kérdés bonyolultságát jobban tükröző képet a korabeli szociáldemokrata mozgalomról. További finomításokat kíván a magyar munkásosztály eszmei-politikai állapotáról adott elemzés, valamint az MSzMP-nek az 1927 februári letartóztatásokat követő tevékenységének ábrázolása. A vitában felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő választ adott. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Liptai Ervinné részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Tudományos Minősítő Bizottság 1970. július 8-i ülésén Liptai Ervinné részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Pataki István, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia főtanára 1970. június 29-én védte meg „A hadsereg szerepe az ellenforradalmi rendszer kialakításában és megszilárdításában Magyarországon (1919 augusztus—1921 július)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Pölöskei Ferenc, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Kirschner Béla, a történelemtudományok kandidátusa és Mucs Sándor, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Pataki István értekezése az első olyan igényes monográfia, amely széleskörű forrásanyag feltárása alapján mutatja be az ellenforradalmi hadsereg szervezkedését s e hadseregnek az uralkodó osztályok hatalomra kerülésében játszott szerepét. Az értekezésben kirajzolódik az ellenforradalmi hadsereg szerepe, szegedi szervezkedése, a hadseregnek a Dunántúlra vonulása, a fehérterror elleni népi ellenállás, Horthy budapesti bevonulása, a hadseregnek a közigazgatás újjászervezésében játszott szerepe, a burkolt katonai diktatúra kiépülése, az ellenforradalmi rendszer katonapolitikájának lényege s a hadseregnek Horthy kormányzóvá választása érdekében folytatott tevékenységére. Mindezek alapján az értekezés az ún. nemzeti hadsereg szerepének tisztázásával jelentős hozzájárulás az ellenforradalmi rendszer belső szerkezetének megvilágításához, ugyanakkor szükséges a történeti összefüggések több ponton történő mélyebb kifejtése és értékelése. A bizottság elfogadta a jelölt válaszait. 18 Századok 1972/3
