Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
KOLDULÓRENDEK ÉS VÁROSFEJLŐDÉS 71 húsz vagy annál több szerzetes befogadására alkalmas rendház már az átlagot meghaladóan nagynak számított.8 Az egyes monostorok nagyságának ismeretlen volta akadályoz meg abban is, hogy Mályusz Elemért követve,9 megpróbáljunk következtetést levonni abból a tényből, hogy a cisztereknek kevesebb monostoruk volt mint a bencéseknek, a premontreieknek pedig szintén kevesebb prépostságuk mint a bencés apátságok száma. A monostorok számának megállapítása amúgy sem könnyű feladat. A legnagyobb nehézségre éppen az első és legelterjedtebb rendnél, a bencéseknél akadunk. A századforduló körül készült nagy bencés rendtörténet igyekezett minden bencés apátságot számba venni, s ennek a munkának során minden olyan rendházat törölni, amely nem volt bizonyíthatóan bencés.10 Az eredmény kereken 80 apátság volt, ideértve azokat is, amelyek igen korán megszűntek vagy más rend tulajdonába mentek át, mint pl. Bozókot.1 1 A dolog természete szerint a bencés apátságok túlnyomórészt a tatárjárás előtt keletkeztek, ezt az esetek többségében oklevelekkel^ néha csak az épület korának meghatározásával bizonyíthatjuk.1 2 A stólai bencés apátságot nem sokkal 1314 előtt alapították, ez már igen későn keletkezett bencés háznak tekinthető,1 3 a legkésőbbi pedig valószínűleg a Jolsvai Lesták nádor által Privigye mellett alapított bencés monostor lehetett.1 4 így azt kell mondanunk, hogy Magyarországon bizonyíthatóan 80 bencés rendház volt, s ezek egy kivételével valószínűleg majdnem mind a tatárjárás előtt keletkeztek. Szerencsésebb helyzetben vagyunk a másik két monasztikus rend esetében, amit részben annak kell tulajdonítanunk, hogy mind a ciszterciták, mind a premontreiek központosítást vezettek be. Már a bencéseknél is találkozunk ilyen kísérletekkel, Sombgyvár pl. a franciaországi St. Gilles filiája volt.15 A filiáció a cisztereknél és a premontreieknél már szilárdan kiépített rendszerré fejlődött, és a centralizációt a rendszeresen megtartott nagykáptalanok még csak erősítették. A legújabban kidolgozott cisztercita atlasz alapján azt állíthatjuk, hogy Magyarországon a rendnek 18 apátsága volt.1 0 A premontrei monostorok hálózatát a különböző egykorú jegyzékekre és hazai oklevelekre támaszkodva Oszvald Ferenc rekonstruálta.1 7 Összesen 39 monostort ismerünk, ezekből azonban 9 azonosíthatatlan, az utóbbiak közül Györffy Györgynek sikerült az insula Lázáriként említett prépostságot a Baranya megyei Körösmonostorral azonosítania.18 A cisztercita és premontrei monostorok alapítása 1142-től, ill. 1172-től nemcsak a tatárjárásig tartott, hanem mindkét rend esetében azon túl is, de a XIII. század vége után egyik rend sem alapított újabb monostort.19 8 A bánmonostori harminc szerzetest befogadó monostor igen nagynak számított (vö. PRT XII/B. 427. 1.), ugyancsak nagynak minősítették a zsámbéki premontrei prépostságot, amely húsz szerzetest tudott befogadni. (Vö. Oszvald F. : Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő, 6/1957. 253. 1.) 9 Egyháztörténet. 1/1943. 430. 1. 10 PRT XII/B. 4—8. 1. 11 Oszvald : i. h. 12 Pl. a Gömör megyei Jánosiban levő monostor temploma Árpád-kori, PRT XII/B. 198. 1. 13 Uo. 198. 1. 14 Lukcsics P. : XV. századi pápák oklevelei (Olaszországi magyar oklevéltár I.) I. köt. Bpest. 1931. 906. sz. 15 PRT XII/B. 198. 1. 16 F. van de Meer : Atlas de l'ordre cistercien. Paris—Bruxelles. 1965. 17 Oszvald: i. h. 231,-254. 1. 18 Györffy Gy. : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bpest. 1963. I. köt. 331. 1. (a továbbiakban: Györffy). 19 A legkorábbi premontrei alapításnak Váradhegyfokot tekinthetjük, amelyet II. István létesített, vö. Oszvald: i. h.
