Századok – 1972

Történeti irodalom - A kapitalizmus kialakulásának történetéből– Teoreticseszkie i isztoriograficseszkie problemü genezisza kapitalizma – Problemü genezisza kapitalizma (Ism. Niederhauser Emil) 712/III

715 TÖRTÉNETI IRODALOM produktív, mert a földesuraknak nyújtott kölcsönöket nem a termelés céljaira fordították. A munka formális és reális alárendelésének kérdésével kapcsolatban A. D. Epstein vitatkozott V. I. Rutyenburggal: véleménye szerint nincs igaza Rutyenburgnak, hogy nem kell megkülönböztetni a munka formális és reális alárendelését a tőkének, hiszen a kettő között húzódik az egész manufaktúra-korszak. V. F. Sztratanovics szerint az amerikai rabszolgaság a formális alárendelés tipikus esete. Sz. D. Szkazkin megoldandó problémaként vetette fel, mi is a feudális bérlet, és minek kell tekinteni a nyugat-európai paraszti birtokot a jobbágyok személyes felszabadulása utáni korszakban. V. K. Jacunszkij a mezőgazdaság tőkés fejlődése szempontjából több típust különböztetett meg. Az egyikhez tartoznak Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország nyugati tartományai, a skandináv terület ós átmenetként Észak-Olaszország, itt a föld zömmel paraszti kézben volt. A második típus a Pireneusi félsziget és Dél-Olaszország, a személyes függés korai felszámolásával, de a nagybirtok uralmával. A harmadik Kelet-Európa, a poroszutas fejlődéssel, ós ezen belül még el kell különíteni Délkelet-Európát, az egykori török birodalmi területet. Az ipari fejlődés vonatkozásában is nagyjából ezek a típusok különíthetők el. Problémaként felvetette, hogy Oroszországban a XVII. században a parasztság körében erősebb differenciálódás mutatható ki, mint a XIX. században, ennek a magyarázatát még meg kell találni. Sz. M. Sztam arra figyelmeztetett, hogy a bomlás jelenségével már korán lehet találkozni, de ez gyakran újjáéledésbe vezet át dialektikusan, és a feudalizmus bomlásáról csak akkor lehet beszélni, ha ez már valóban uralkodó jelenséggé vált. Utalt a nemesség elszegényedésére a pónzjáradék uralma következtében. Je. V. Outnova helyeselte, hogy a referátum csak a XIV—XV. századdal kezdte a tárgyalását, holott árutermelés már korábban is van. Véleménye szerint egységes álláspontot kellene kialakítani arra vonatkozólag, mit is kell korai kapitalizmuson érteni. P. 0. Rindzjunszkij arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi kapitalizmus problémáját nem lehet teljesen kiiktatni, ahogy az Pokrovszkij elméletére visszahatásként történt. Je. V. Kuznyecov a technikai újítások fontos szerepére utalt, A. Sz. Szumbatzade pedig általában a termelőerők kérdésének elhanyagolását látta a referátumban. Csisztozvonov válaszában viszont arra utalt, hogy a Kuznyecov által felvetett újítások már a gyáripar körébe tartoznak. A. D. Epstein Csisztozvonovval egyetértésben, Rutyenburg felszólalásával szemben igenis helyeselte, hogy szükség van nagyobb lólekzetű összefoglalásokra, a fő vonalak kielemzése céljából, még ha azok nem is alapulnak zömükben levéltári forrásokra. Ha ezt az utóbbi kritériumot alapvetőnek tartjuk, akkor Engels jónéhány munkáját is ki kellene iktatnunk a tudományos forgalomból. Helyeselte azt is, hogy a felsőfokú oktatásban a hallgatókat éppen a megoldatlan problémák felé kell irányítani, s nem arra nevelni őket, hogy minden kérdést már megoldottunk, és a marxista történettudomány egyetlen feladata a burzsoá történetírás hamisításainak a leleplezése. Utalt még arra, hogy Anglia kivételével a munkaerő piaca az agrárstruktúra miatt mindenütt szűk volt, ezért jelentett az ipari forradalom általában hosszas evolúciót. E. E. Litavrina a spanyol fejlődés problematikus voltára emlékeztetett, azzal, hogy ez Latin-Amerika mai megítélése szempontjából fontos, tehát meg kellene vizsgálni, fejlett vagy elmaradott ország volt-e a tárgyalt korszakban. Ügy látja, hogy a feudális uralkodó osztály ellenállása miatt nem bontakozhatott ki itt a kapitalizmus. Sz. V. Frjazinov egy brazil munka eredményeit ismertette, amely kimutatta, milyen jelentős mennyiségű arany áramlott Portugáliába Afrikából. Néhány hozzászólás Itália kérdéseit érintette. L. A. Kotyelnyikova azt mutatta ki, hogy az árutermelés hatása a járadékformára itt éppen abban mutatkozott meg, hogy a