Századok – 1972

Történeti irodalom - A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919 (Ism. Kanyar József) 707/III

707 TÖRTÉNETI IRODALOM tette az általános helyzetet az a körülmény, hogy a kormánykörökön belül sem voltak konszolidált állapotok. Mészáros Károly a kötet befejező tanulmányában az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéről nyújt beható elemzést. Okfejtései nyomán nagyon jellemző módon rajzolódik ki az a tényállás, hogy a forradalmak oly annyira megtépázták az uralkodó osztályok végrehajtó hatalmát, a régi államapparátus közigazgatási szerveit, hogy azok helyreállítását csak a legkomolyabb nehézségek árán, nemegyszer az ellenforradalmi erők aktív beavatkozása útján lehetett megoldani. A terjedelmes kötetről összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy igen gazdag, sokrétű és jól felhasználható tényanyagot tartalmaz, mely a munkáshatalom 133 napos időszakával kapcsolatban nemcsak helyi vonatkozásokat, jellegzetességeket, hanem az országos eseményalakulásokat is érintő és az okozati összefüggéseket új oldalakról megvilágító adatokat nyújt az olvasónak. LENGYEL ALFRÉD A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BÉKÉS MEGÏÉBEN 1919 (Békéscsaba, 1969. 376 I. és 55 1. képmelléklet.) A tizenét tanulmányból álló s jól szerkesztett tanulmánykötetről folyóiratunk hasábjain már korábban olvashattunk, a Magyar Történelmi Társulat tanácsköztársasági pályázatával kapcsolatban. A pályázat bíráló bizottsága a kötet úttörő jelentőségét hangsúlyozván, a szerzői kollektívát az előkelő második díjjal tüntette ki, elismeréssel emelve ki az egységes szerkesztési elvet, az elméleti általánosításra való törekvést és a helyi sajátosságok kutatását, valamint azt, hogy sikerüli a kötet tanulmányíróinak a helytörténet eredményeit az országos köztörténeti összefüggések közé illesztve tárgyalni. Mit újat, többet mondhat ennél a kötet recenzense? Elkerülve a kötet érdemeit hangsúlyozó ismétléseket, néhány szerény megjegyzést tesz csak az egyes tanulmányok kapcsán, utalva — a jelentős pozitívumok mellett — a kötetben megjelent egyik-másik tanulmány egyenetlen voltára, egy-két kevésbé kiérlelt írásra vagy vitatható részletre. Becsei József tanulmánya az agrár-jellegű Békésben azokat a gazdasági ós társadalmi viszonyokat próbált a fejtegetni, amelyek a Tanácsköztársaság előtti évtizedekben alakultak ki a megyében, és szükségszerűen vezettek a két forradalomhoz. E kép megrajzolásánál szívesen vette volna az olvasó, ha a szerző markánsabban utalt volna a mezőgazdaság termelőerőinek a háború alatti nagyarányú pusztulására, benne ,,a szegény néposztály siralmas helyzetére", amely — tudvalevően — nehéz helyzet elé állította Békés megye mezőgazdaságát is. A súlyos következményekkel járó közélelmezési rendelkezések és korlátok, az erőskezű karhatalommal végrehajtott rekvirálások, az egyre szélesebbre nyitott agrárolló — egyaránt sújtotta és fojtogatta azt. A háború a mezőgazdasági nagyüzemek termelését csökkentette. Bár az 1915-ben meginduló infláció kezdetben mindezt mérsékelte, a háború mégis arra inspirálta a nagybirtokosokat, hogy a termelési szerkezeteken változásokat eszközöljenek, másrészt: a termelési költségeket csökkentsék. Az előbbi a közellátást veszélyeztető kapkodásokra és rögtönzésekre vezetett a mezőgazdasági üzemek termelésében, az utóbbi pedig az agrárproletáriátus még súlyosabb nyomorára vezetett, s a forradalmak talaját készíti elő. A katasztrofális emberi és állati munkaerőhiány, a mezőgazdaság hiányos gépparkja ós gazdasági eszközeinek leromlott volta a rnegye mezőgazdaságának csakúgy a legfőbb jellemzői voltak Békésben is, mint az ország egyéb agrárjellegű megyéjében.