Századok – 1972

Történetoktatás–Történészképzés–Tudományos utánpótlás - Kővágó László: Nemzetiségeink történelemoktatásáról 678/III

KŐVÁGÓ LÁSZLÓ: NEMZETISÉGEINK TÖRTÉNELEMOKTATÁSÁRÓL 683 közötti nemzetiségi politikáról, egyes megállapításai ellenvetéseket váltottak ki. Az egyik bíráló pl. fölvetette az ellenforradalmi korszak kezdetének egyik fontos dokumentumával — a 4044/1919 ME sz. nemzetiségi rendelettel — kapcsolatos álláspontot, s vitatta, hogy a rendelet a „nem magyar népek önálló nemzetegyéniségének" elismerését jelentette volna. Ebből az időszakból — érthetően — különösen a magyarországi németek nemzetiségi mozgalmainak értelmezése és értékelése váltott ki vitákat. így pl. a német mozgalom ós vezére, Bleyer Jakab helye és szerepe. A volksbundisták tényleges helye és szerepe. A második világháború alatt kibontakozott „Hűséggel a Hazáért" mozgalom nemzetiségi és antifasiszta tartalmának kérdése. És továbbfolytatva, komoly hiányosság a második világháború utáni nemzetiségtörténet feldolgozatlansága, illetve az a tény, hogy csak egy-egy nagyobb tanulmány egyik-másik fejezete foglalkozik a nemzetiségtörténet valamelyik részletével. Mindeddig feldolgozatlanok a második világháború utáni elképzelések, várakozások a nemzetiségi kérdés megoldása vonatkozásában. A különböző intézkedések, főként az áttelepítések, kitelepítések, lakosságcserék és következményeik stb. Egyre gyakrabban és egyre sürgetőbben merül fel annak szüksége, hogy mindezeket a kérdéseket feldolgozzák, értékeljék és megfelelően elhelyezzék hazánk közelmúltjának történetében. S ez annál is szükségesebb lenne, mert a közelmúlt eseményeinek feldolgozása és értékelése közvetlen segítséget nyújthatna nemzetiségi politikánk alakításához is. Az itt fölmerült problémák, hiányosságok felsorolása helyett hadd idézzek egy bekezdést az egyik bíráló megjegyzései közül, amely — érzésem szerint — jól tükrözi, hogy mennyire húsbavágóak az itt fölmerülő problémák. „Helytelen a hazai németség »kálváriájáról« beszélni — írja a bíráló —, »amely a második világháború után sem ért véget«. A volksbundisták szörnyű károkat okoztak az országnak, s egyben saját félrevezetett, terrorizált népüknek, a magyarországi németségnek is. A magyar nemzetiségpolitikával kapcsolatban a bűnös múlt megtagadásról nem lehet anélkül beszélni, hogy a német nacionalisták bűnös múltja ne kapjon igen nyomatékos elítélést. A magyarországi németség felelőssége súlytalanná nem válhat akkor sem, ha bíráljuk a kollektív felelősség formájában történt értelmezést, amely az egész kollektívumra súlyosan kiható következményekkel járt." * Mire ezek a sorok megjelennek, addigra talán már egyik-másik nemzetiségi gimnáziumban kézbe is vehetik a nemzetiségtörténeti tankönyv-kiegészítő jegyzetet. S kézbevehetik a bírálók is, hogy elmondják véleményüket az itt vázolt munka eredményéről. S talán remélhetjük, hogy a szerény terjedelmű jegyzetek, de a fentiekben vázolt problémák ós feladatok is, sokak aktív érdeklődésót fogják kiváltani. Mert — ahogy azt érzékeltetni szerettem volna — a készülő jegyzetek bekerülésével a nemzetiségi iskolába a feladatot még nem tekinthetjük megoldottnak.