Századok – 1972
Közlemények - Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról 653/III
666 PÉTER KATALIN: ZRÍNYI TERVE II. RÁKÓCZI GYÖRGY KIRÁLYSÁGÁRÓL dennól fontosabb, mert közvetlen támadás fenyeget, felhagy az önálló nemzeti királyság gondolatával.4 2 A most kifejtettek alapján tovább kell mennünk, meg kell állapítanunk, hogy a nemzeti királyság létrehozásának tervében is a leghatározottabb reálpolitikusnak látszik. Erdélyt és Magyarországot perszonálunióban akarja egyesíteni, de csak annyira önállóan, amennyire ezt a körülmények engedik: a török hatalommal szemben hajlandó elfogadni Erdély státusát. De csak addig, amíg ez formális függőséget jelent. Zrínyi terveit értelmező fejtegetésünknek ellentmond Apaffy egyik értesítése, amelyik szerint Zrínyi az ő uralma idején is hajlandó lett volna a szultán „köntöséhez ragaszkodni".4 3 Tudunk arról, hogy 1662-ben a fejedelem egy Bécsig hatoló Habsburgellenes támadást készített elő, amelyről Zrínyiéknek is tudomása volt.4 4 Terve szerint ez egybeesett volna Magyarország fegyver nélküli hódolásával.4 5 Nem tudjuk azonban, ez az 1662-es hódolási terv mennyire volt csak az erdélyiek elképzelése, és mennyire voltak hívei Magyarországon is. El lehetne képzelni, hogy Apaffy uralomrajutása után egy pillanatra megvillant az erdélyi fejedelmi hatalom visszatérésének a lehetősége. Annyira keveset tudunk Apaffyról, illetve annyira eltérő forrásokból — vagy az őt ördögnek festő megnotázottak emlékirataiból, vagy a hálára kötelezett és őt Abimélekként dicsőítő egyháziaktól — származó értesüléseink vannak róla, hogy a valódi arcát nem is ismerjük.4 0 Nem zárhatjuk ki egy ilyen elképzelésnek a lehetőségét. A valószínűsége azonban nem nagy. Még ha lett volna is valami ilyen hajlandóság a királyságbeli uralkodó osztály körében és így — Apaffy információjának megfelelően Zrínyiben is —, ez nagyon rövid életű lehetett. Amikor Érsekújvár ostromakor felhívást intéztek a magyarokhoz a hódolásra, ez egyértelmű visszautasításra talált. Ekkorra már a török elleni harc szükségessége és elkerülhetetlensége vált nyilvánvalóvá a magyarországi vezető politikusok körében. A Wesselényi-összeesküvés zűrzavarában fognak majd ilyen tervek újra felmerülni, felelőtlenül és a realizálhatóságnak minden lehetősége nélkül. м Sem Zrínyi, sem Rákóczi tervei nem állhatták meg a valóság próbáját, mert még a szándékok szintjén abbamaradt a megvalósításuk. Rákóczi vereséget szenvedett Lengyelországban, ezzel kikerült a kezéből az események irányításának a lehetősége, Zrínyi pedig a meginduló különös háborúban, amely érzése szerint az ország létét fenyegette, nem tehetett mást, mint hogy a török ellen mozgósítsa nemzetét. A különös háborúnak — azért különös, mert egyik fél sem akarta4 7 — nem a török, még kevésbé Bécs, hanem a magyar rendiség lett a vesztese, mert elvesztette Habsburg-ellenes küzdelmeinek legközvetlenebb támaszát. II. Rákóczi György katasztrófája után lekerült a történelem napirendjéről a magyar nemzeti királyság megvalósításának Erdélyből kiinduló lehetősége. 42 Perjés : i. m. 267. 1. 43 Apaffy utasítása Naláczynak, 1674. júl. 9. Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. köt. 388-389. 1. 44 Vitnyédy Zrínyi Miklósnak, 1662. ápr. 8. MTT. XV. 195. 1. 45 Nagy Iván: Rédei László történeti maradványai. MTT. XVII. 270. 1. 40 Tolnai Gábor : Szegény együgyű fejedelem. Évek—századok. Magvető. 1958. "Perjés: i. m. 281. 1.
