Századok – 1972
Közlemények - Káldy-Nagy Gyula: A török hódoltság elbeszélő és okleveles kútfőiről 647/III
KÖZLEMÉNYEK Káldy-Nagy Gyula: A török hódoltság elbeszélő és okleveles kútfőiről* A magyarországi turkológia megalapítója, a száz évvel ezelőtt egyetemi tanárrá kinevezett Yámbéry Ármin, a hódoltság korának török nyelvű forrásairól a következőket írta: „Különösen nagyon értékes két tudományos kútfőt köszönhetünk az oszmánoknak. Ezek egyike a magyarországi török hódoltság idejéből fennmaradt s az adó-, vám- és más jövedelmekre vonatkozó defterek, mely hivatalos iratok országunknak kétszáz év előtti állapota-, lélekszáma-, földmívelése-, kereskedelme- és iparára nézve részletes leírásokat foglalnak magukban s a múlt időknek olyan tükrét mutatják, hogy ahhoz hasonló alig található. Az akkori török hivatalnokok minden városnak, minden falunak, minden tanyának házait, lélekszámát, terményeinek faját és mennyiségét gondosan összeírták ós kimutatták s a múltnak igen értékes statisztikáját hagyták ránk. A törököktől reánk maradt irodalmi emlékeknek második része az oszmán ház történetei, de főképp Evlia Cselebi útleírása."1 1 A hódoltság korának török elbeszélő kútfői magyar nyelven először 1851-ben, az Uj Magyar Múzeum lapjain Repiczky János fordításában „A zentai ütközet török írókból" 1 című közleményében nyertek bemutatást. Az egykorú török történetírók iránti nagyobb érdeklődést Vámbéry Armin keltette fel, amikor Peesevi elbeszéléséből a mohácsi ütközet, valamint Szülejmán harmadik ós negyedik magyarországi hadjáratának leírását tette közzé magyarul az Új Magyar Múzeum 1859. évfolyamában. Ezeknek az úttörő munkáknak azonban csak három évtized múlva akadt folytatója Thúry József személyében, aki a török történetírók elbeszéléseinek magyarországi vonatkozású részeiből 1893-ban és 1896-ban két kötetre terjedőt adott ki.2 Pályatársa, Karácson Imre pedig először Evlia Cselebi török világutazó magyarországi útleírásait tette közzé magyar nyelvű fordításban 1904-ben és 1908-ban,3 majd Thúry József nyomán a Törökmagyarkori Történelmi Emlékek Török Történetírók c. sorozatát egy újabb kötettel gazdagította. Ez azonban már csak halála után, 1916-ban jelenhetett meg.4 Vámbéry Ármin ez idő alatt sem tévesztette szem elől, széleskörű nyelvészeti munkássága mellett, a török elbeszélő forrásokat. 1901-ben „Egy török utazó Magyarországon" címen előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián Evlia Cselebiről és munkájáról. Előadását Evlia Cselebi útleírása VI., vagyis Magyarországról szóló kötetének török kiadása tette időszerűvé. A kiadás körülményeiről a kötet sajtó alá rendezője, Ahmed Dzsevdet efendi alábbi bevezető sorai tájékoztatnak: „Az útleírás hatodik kötete * A Vámbéry Armin álta lalapított Török Tanszék fennállásának 100. évfordulója alkalmából 1970. október 15-én tartott előadás. 1 Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660 —1664. Bpest. 1904. I. köt. XIII-XIV. 1. 2 Thúry J.: Török történetírók. I—II. köt. Bpest. 1893 — 1896. 3 Karácson I. : i. m. 4 Karácson I.: Török történetírók. III. köt. Bpest. 1916.
