Századok – 1972
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526) 561/III
570 PATJLINYI OSZKÁR vagy Irán volt a hazája, mint ahogy Iránból, Bagdadból került ki a jobb minőségű szövetek és luxustextiliák nem csekély része is.4 8 A hazai terméknek a kivitele a Levantet járó európai kalmár szemében is csak amolyan járulékos üzlet volt. A hajótér kihasználása egy költségen újabb profitot ígért. De ennél is többre becsülte, hogy a levantei áruk felvásárlására így kevesebb pénztőkét kellett bevetnie. Nem azért vitt árut a Levanteba, hogy ellenértékét pénzben, pengőércben hozza vissza, hanem, hogy azt levantei áruba fektesse, mert ennek volt egészen rendkívüli a nyereségskálája. Mint ahogy a XVII. századi Tavernier írja: „Nem igen szokás a Levanteból ezüstöt \isszahozni, hanem sokkal inkább jó árukba fektetni, amelyeken keresni lehet." Fedi ezt a Rialtó-Bank szakértőjének század eleji (1603) megállapítása is, hogy a tőkék a Levanteból mindig áruban tértek vissza.49 De jól tükröződik e törekvés már a XIII—XIV. században a levantei piacra annyira jellemző „baratto" üzletkötésekben: a faktorok a behozott hazai árut meghagyásra közvetlenül a kívánt levantei cikkekre igyekeznek átcserélni, adnakvesznek pénzbeli fizetések nélkül, mindjárt a nyereséges árut keresik.50 A kölni zarándok, Arnold von Harff lovag szerint, aki az 1496 — 1499 években járta be Egyiptomot és a szomszédos országokat, évi 300 000 dukátra rúgott az imígy vert vagy veretlen állapotban keletre vándorló nemesfém értéke.5 1 Súlyra átszámítva ez 1000 1100 kg finomaranynak felel meg. így volt ez már a császárkori Rómában is,5 2 és semmi változást sem hozott benne az Újvilágnak Európát elárasztó nemesfém-özöne, hiszen az európai nemesfémtermelés elégtelensége mellett igazából csak az amerikai ezüstimport tette lehetővé ennek a passzív mérlegű levantei kereskedelemnek a folytatását.5 3 48 Heyd, 45: II, 24—48, 136 köv., 151, 440 — 442, 498, 538, 649-654, 682 — 699. 1. — C. H. Philips: Indien von Aschoka bis Clive. — História Mundi, Bd. 8: Die überseeische Welt und ihre Erschließung. Bern, 1959, 75 — 76. 1. — Marco Polo utazásai. Bpest, 1963, 72-73. 1. 49Fernand Braudel: La Méditerranée et la Monde Méditerranéenne à l'epoque de Philippe II. Tom premier.2 Paris (Colin), 1966, 423. 1. 50 Heinrich Sieveking: Aus venetianisehen Handlungsbüchern. Ein Beitrag zur Geschichte des Großhandels im 15. Jh. — Jb. f. Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirtschaft im Deutschen Reich, 25, 26, 1901-1902. Az id. h. 26, 1902, 195-196. 1. — Sieveking (1902, 196. 1.) szerint volt ennek az üzletkötési módnak más indítéka is, alkalmas volt meg nem engedett, a kor uzsoraelmélete által elítélt nyereségek leplezésére is. — De vö. Braudel i. h. is a váltónak mint fizetési eszköznek a hiányára az izlám világban. 51 Die Pilgerfahrt des Ritters A. von Harjj von Cöln durch Italien, Syrien, Aegypten, Arabien, Aethiopien, Nubien... stb. 1496—1499. Hrsg. von Dr. E. von Groote. Cöln, 1860; vö. Heyd 45 : II, 440. 1. — A kölni zarándok adatát nem szabad úgy értelmezni, mintha a Földközi-tenger keresztény emporiumai effektive arannyal egyenlítették volna ki levantei árukereskedelmük passzív egyenlegét. Arannyal is, de a nagyját ezüsttel, mert a Távol-Keleten, a levantei áruk termelő körzeteiben igazában a fehói fém állott becsben, azt tezaurálták előszeretettel India hatalmasai. (Ld. alább az 52 — 53. jegyzetet; vö. Hóman, 1: 227. 1.). 52 Plinius (História naturalis 6, 26, 12, 41) évi 100 millió szeszterciuszra = 5 300 00C tallérra becsüli az évente Ázsiába vándorló ezüst értékét. Vö. Heyd, 45 : I. 4. 1. 53 A Marx idézte Vanderlint Jakab 1734-ben úgy tudta, hogy az indusok 1602-tő] 1734-ig 150 millió font sterling ezüstöt tezauráltak, ami eredetileg Ámerikából jött Európába. Még az 1856 -1866 évtizedben is 120 millió font ezüstöt vitt ki Anglia Kínába éí Indiába, amelynek kínai része is javarészt Indiába áramlott tovább (A tőke, I. Kossuti Kiadó. 1967,4 126 — 127. 1.). — Vö. Earl Jefferson Hamilton : American Treasure anc the Rise of Capitalism (1500 — 1700) — Economica, novembre 1929, 338 -357., kül 347.1. — A szerző idevágó főműve: American Treasure and the Price Revolution in Spain 1501 — 1605. Cambridge (Mass.), 1934, nem volt hazai könyvtárainkban megtalálható. — A keleti kincsfelhalmozásnak ezt a százados folyamatát Marx arra vezeti vissza, hogj
