Századok – 1972

Tanulmányok - Zimányi Vera: A nagymartoni kerület gazdaság- és társadalomtörténete a XVI. századtól 1768-ig 5/I

36 ZIMÁNYI VERA Az uradalom XVII. századi népsűrűsége, amely elérte a 30 fő/km4

1

főt is km*-ként egyike volt a legmagasabbaknak az ország' ban. A XVIII. századi nagyfokú emelkedés e területen nem lehetett belső migráció következménye! 1550 j I 1600 I 1650 1569 1589 1626 1700 11 ( ,75

4 1675 XVIJ.sz. 1717 1758 1767 vége 4. ábra A népsűrűség változása a fraknói uradalomban 1800 j 1850 1828 1900 I 1950 év 1923 A XVIII. századi népességszám, mint látjuk, egyetlen hatalmas ívben emelkedik. Fontos volna tudni, hogy mennyi szántóföld és szőlő állt e növekvő számú lakosság rendelkezésére. A XVII. századi források sajnos nem nyújtanak e téren felvilágosítást. Az 1717. évi megyei összeírás adatai alapján a jobbágy-és az ingatlannal rendelkező zsellércsaládok együttesen, az irtásföldekkel és a deserta-bérletekkel együtt családfőnként átlag 14,9 pozsonyi köblös szántóföldet, 0,89 kaszásnyi rétet és 4,24 kapás szőlőt birtokoltak. (A valóságban természetesen erős tagolódásban, amelyet az átlagszámok nem tükröznek.) 1752-re a lakosság számának a megnövekedése mögött jelentős mértékben elmaradt a jobbágyok szántófölddel való ellátottsága: ekkor már egy-egy háztartásra (jobbágyokat és zselléreket beleértve) csupán 7,4 köblös szántóföld jutott átlagosan, viszont a szőlő aránya majdnem változatlan maradt: háztartásonként 4,1 kapás. Ez azt mutatja, hogy a jobbágyok ragaszkodtak a szőlőhöz, és a bortermelést igyekeztek minden áron fenntartani. A népesség számottevő növekedésével növekednie kellett a belső gabonafogyasztásnak is, 1784: Ludovicus Nagy: Notitiae Politico-Geographico Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé. Budae 1828. Idézi Johann Pöschl disszertációjában: Die Herrschaft Forchtenstein unter den Esterházy (1622—1848). Dissertation, Wien. 1963. Kézirat a Burgenländisches Landesarchivban. 1802: Forchtensteiner Archiv, Prot. 1853. 1828: J. Pöschl disszertációja alapján. 1923: Kranzmayer-Bürger : Burgenländisches Siedlungsnamenbuch. Burgenländische Forschungen, Heft 36. Eisenstadt. 1957.