Századok – 1972
Történeti irodalom - Rausch; Wilhelm: Handel an der Donau (Ism. Kállay István) 452/II
452 TÖRTÉN"ETI IRODALOM kapu közvetlen eredetének kérdését, bebizonyítva, hogy a székelykapu nem a külső várak, hanem az udvarházak telkeinek nagykapujától ered és valamikor egész Erdélyben általánosan elterjedt volt. A kötet második része a legszebb és legjelentősebb erdélyi kastélyok ismertetését tartalmazza; így pl. a kolozsvári Bánffy-palota, a bethlenszentmiklósi vagy a zsibói kastély leírását. Választása szempontjait nem mindig az épület tényleges esztétikai értéke határozza meg, néha inkább modellt keres a demonstrációhoz; a hadadi kastély bemutatásával pl. a változatos építéstörténeti adatok közelebb visznek az erdélyi barokk általános problémáinak megismeréséhez. B. Nagy Margit könyve jelentős — és bizonyos szempontból szinte egyedülálló — kézikönyve az erdélyi művészettörténetnek. Bár a 30-as illetve a 40-es években többször (1930, 1941, 1942) is megjelent az Erdély művészete c. átfogó monográfia, mégis itt maga a szerző, Bíró József hívja fel a figyelmet arra a hiányosságra, hogy egyes korszakok értékelésével még adós maradt a művészettörténet. A reneszánsz ós a barokk élvezetes, szép magyar stílusban való ismertetése és mintegy 250 fotófelvétellel történő illusztrálása méltán kielégíti az olvasó igényeit. Külön „jegyzet-fejezetben" felsorolja forrásait, kiemelve a kolozsvári művészek és kézművesek adatait, végül pedig részletes név- és helynévmutatóval biztosítja a kötetben való könnyebb tájékozódást. VIDA MÁRIA WILHELM RAUSCH: HANDEL AN DER DONAU I. Die Geschichte der Linzer Märkte im Mittelalter (Linz. 1969. 277 1., 32 táblázat) DUNAI KERESKEDELEM. I. A LINZI VÁSÁROK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE Wilhelm Rausch, a linzi városi levéltár igazgatója, kiváló várostörténész, az emlékezetes 1961. évi linzi várostörténeti és levéltári konferencia kezdeményezője és szervezője, „Handel an der Donau" címen a két linzi vásár történetét adja, 1500-ig terjedő időhatárral. A cím önmagában kissé megtévesztő, mivel nem a dunai, hanem a linzi városi kereskedelem történetét kapja az olvasó. A monográfia, mely elsősorban az 1954 óta folyamatosan megjelenő „Linzer Regesten" forráskiadványra támaszkodik, egy többkötetes sorozat első kötete. Szerző abból indul ki, hogy Linz a Babenbergek alatt lett az egész kelet-nyugati dunai kereskedelmet ellenőrző határhely. Ehhez a funkcióhoz kapcsolódott a Haselgrabenen keresztül menő csehországi, a Pyhrn-hágón keresztül haladó déli (velencei) és a Welsen keresztül menő salzburgi útvonal ellenőrzése. A város kedvező helyzetéből adódó előnyöket a Babenbergek ismerték fel. Kiváltságokat adtak neki és nemcsak katonai, hanem kereskedelmi támaszponttá építették ki. A XIII—XIV. századi magas vámbevételeket szerző éppen azzal magyarázza, hogy a város a Babenbergek tulajdonába került. A linzi vám jelentősége a Babenbergek kihalása és az első Habsburgok idején töretlenül megmaradt ós nagy szerepet játszott a két linzi vásár kialakulásában. A húsvéti és Bertalan-napi vásárok eredetét szerző a XIII. századra teszi. A húsvéti a plébániatemplom búcsújával függött össze, illetve abból fejlődött ki, a Bertalannapi vásár, mint őszi vásár, különös jelentőséget élvezett. Ez abban is megnyilvánult, hogy idejét négy hétben állapították meg.
