Századok – 1972
Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II
A ..NEUE RHEINISCHE ZEITUNG" MEGALAPÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 417 rágalmazások, hamisított tudósítások révén nemes versengésben törekszenek megsemmisíteni ellenségeiket. A cikk a Dampfboot olvasóihoz intézett azon felszólítással zárult, hogy az új vállalkozást „minden módon támogassák".24 Mindenekelőtt anyagi támogatásra gondoltak, hiszen a lap csak a nyomáshoz szükséges pénzeszközök előteremtése esetén jelenhetett meg. így a felhívás mindenekelőtt a polgári és kispolgári demokratákhoz fordult, kérvén őket, hogy részvényeket vegyenek, 50 talléros címletekben, és ily módon járuljanak hozzá az újságvállalkozás biztosításához. Ehhez meg kellett ismertetni a felszólított anyagi támogatókat a kiadó politikai céljaival. Ámde azok a nézetek és hangulatok, melyek 1848 áprilisában a demokratikus táborban uralkodtak, aligha tették lehetővé konkrét akcióprogram felvetését a néhány héttel korábban kibocsátott „A németországi kommunista párt követelései"-nek szellemében. „Ha a tizenhét pontunknak csak egyetlen egy példányát elterjesztették itt, akkor minden el lenne veszve számunkra" — írta Engels Marxhoz 1848. április 25-én Barmenből kelt levelében,2 5 a „Neue Rheinische Zeitung" érdekében folytatott toborzó útjáról. A felhívás így tehát arra korlátozódott, hogy a lap politikai feladatainak irányvonalát nagy általánosságban körvonalazta, csak néhány szóban fejtve ki, hogy milyen i irányban kíván a lap működni, illetve, hogy milyen célt tűz maga elé. A „Neue Rheinische Zeitung" kiadói azt tekintették a legfőbb politikai parancsnak, hogy politikai működésükben azokból a tényekből induljanak ki, amelyeket a forradalom teremtett, hogy ahhoz kapcsolódjanak, amit a nópmozgalom harcban elért; hogy a népnek a demokrá• ciáért folytatott harcát támogassák. A felhívás tehát nyomban kinyilvánította, hogy az újonnan indítandó újság feltétlenül a nép demokratikus törekvései mellett áll, és azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a nép szuverénitását a reakció mindenféle mesterkedésével és támadásával szemben védelmezze. Mivel 1848 áprilisában a vívmányok egy új alkotmány formájában való biztosítása éppen napirenden volt, a felhívásban is mindazon nézetek és problémák alaposabb kifejtése számára helyet biztosítottak, melyek a nép körében az alkotmány-üggyel kapcsolatban felmerültek. Emellett azonban az újság 1 nem kíván helyet adni semmiféle külön-érdeknek vagy reakciós gondolatnak. Az áprilisi helyzet szükségessé tette, hogy „a haza politikai alkotmányos megszervezését" egy új alkotmány alapján valósítsák meg, ennek a feladatnak fontossági sorrendben minden más feladattal szemben előnyt biztosítva. A felhívásban nem hiányzott azonban az utalás arra, hogy nem ez a legnagyobb és legnehezebb feladat, ós hogy a politikai demokráciát végül is csak az átfogó társadalmi változások eszközeként kell tekinteni. A felhívás semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy azok a társadalmi változások érdemlik a legnagyobb figyelmet, amelyek a néptömegek, nevezetesen a munkásosztály kívánságainak ós követelményeinek felelnek meg. A munkásosztály helyzetére vonatkozó néhány megjegyzéssel világították meg a felhívás szerzői társadalmi reformok bevezetésének sürgető szükségszerűségét. A társadalmi reform érdekében még csak kevés előmunkálatot fejtettek ki, így tehát a felhívás-szerzők nem is titkolták, hogy a jövőben hatalmas nehézségekkel kell számolni. Röviden, de éles szavakkal azt is megvilágítják, hogy milyen nagy energia szükséges egy, az uralkodók és vagyonosok önzésére, birtoklásvágyára ós önkényére épülő társadalmi rend megszüntetéséhez, illetve egy olyan társadalmi rend kialakításához, amely a nép egyetemes jólétének megfelel. A felhívásból tehát kiviláglik, hogy a „Neue Rheinische Zeitung" kiadói tisztában voltak azzal már kedettől fogva, hogy milyen fáradságos út áll előttük. Úttörő munkának számított a tudatlanság legyőzése, a helyzet feltárása, a fejlődés elemzése, a 24 Das Westphälische Dampfboot, Paderborn, 12. (1848. május 17-i) sz. 25 Marx es Engels Művei. 27. köt. 115. 1.
