Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
! AZ ERDÉLYI ROMÁK POLGÁRSÁG SZEREPÉRŐL 1918 ŐSZÉN 325 sváb nemzeti tanácsok küldöttei november 13-án érkeztek Aradra. Jászi az újságíróknak azt mondotta, ,,ha a románok komolyan akarják a békét, mi olyan alapokra helyezkedünk, hogy nem térhetnek ki előle".13 1 A liberális Goldis tiltakozása eredményeként az erdélyi nem román tanácsok képviselői csak határozati jog nélkül vettek részt a tárgyaláson, bár Jászi szerint a szóbanforgó területen élő mintegy 6 841 000 lakosból csak kb. 2 939 000 volt román nemzetiségű. A román burzsoázia azonban nem akart osztozni, hiszen Erdély birtoklásához illúziók is fűzték. Mint Maniu később mondotta: „Szilárd meggyőződésem, hogy a román és magyar nép közül az amelyik Erdély végleges ura lesz, elnyeri és uralni fogja a Duna torkolatait, ami egyet jelent egy döntő erejű kelet-európai államhatalom birtoklásával."132 A tárgyalások13 3 bevezetőjében Jászi elmondotta ismert beszédét: „itt a tizenkettedik óra arra, hogy új állapotokat hozzunk létre, amelyek megóvhatnak bennünket a bolsevizmustól, ami mindnyájunkat egyformán fenyeget . . .; a békekötés nem Fochnak és a többi generálisnak a kezében van, akik, mint éppen Belgrádban láttuk, semmiben sem különböznek a kardcsörtető Hindenburgoktól és Ludendorffoktól, hanem azt az európai szovjet köztársaság, a munkások és a katonák tanácsa fogja megkötni. Azokkal az ígéretekkel szemben, amelyeket egyes hatalmak a cseh és egyéb imperializmusoknak tettek, a szovjetköztársaság semleges fog maradni. Ennek a jövő irányzatnak a jele az is, hogy éppen tegnap akkreditálta az orosz szovjetköztársaság magyarországi követévé azt a Rakovszkit, aki legjobban ismeri Románia és a magyarországi románság helyzetét."13 4 Ezzel Jászi nyilvánvalóan ijeszteni akarta a konzervatív román politikusokat. Felajánlotta a wilsoni önrendelkezési jogot mindama területekre nézve, ahol a románok kompakt tömegben élnek, vagy ahol övék az abszolút többség. Kijelentette, hogy „szükséges a közös érdekek (gazdaság, pénz, közlekedés, élelmezés) védelmére egy közös szerv létesítése".13 5 Jászi ajánlata valójában több mint a kulturális autonómia, mert ő a teljes kormányhatalom gyakorlását is hajlandó bizonyos feltételek mellett a nemzetiségeknek átengedni, s azok a béketárgyalásokon is képviseltethetnék magukat. Jászi javaslatát Bokányi Dezső a szociáldemokrata párt nevében támogatta. Jászi tervezete persze jócskán megnyirbálta a RNT igényeit, s e mellett egy bonyolult szigetrendszert akart létrehozni Erdély nemzetiségi viszonyainak megfelelően. A megoldás, mely haladó lehetett volna, az események forgatagában elvesztette realitását. Maga a tény, hogy Jászi részletes tervvel állt elő, hogy nemzetiségi szigeteket próbált körvonalazni, közös ügyeket közös szervekkel akart intézni, mindezt „csak a béketárgyalásokig" jelszóval, joggal keltette fel a román vezetők azon gyanúját, hogy Jászi kész tényekkel akar a béketárgyalásokra menni, ahol ezekre hivatkozhat.136 Ajánlatának azonban így is volt bizonyos hatása; olyan hírek terjengtek — nyilván nem teljesen 131 Komáromi : i. m. 132 Maniu: i. m. 6—7. 1. 133 Az aradi tárgyalásokra ld. még: Jászi 0.: Visszaemlékezés a román nemzeti komitével folytatott aradi tárgyalásaimra. Kolozsvár. 1921; Clopofel : i. m. 83—95. 1. 134 Aradi Hírlap, 1918. nov. 14. 135 Magyarország, 1918. nov. 12. — Marea Unire delà 1 decembrie. Bucuresti. 1943, 34—36. 1. 136 Clopotel : i. m. 91. 1. 4 Századok 1972/2
