Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
! AZ ERDÉLYI ROMÁK POLGÁRSÁG SZEREPÉRŐL 1918 ŐSZÉN 313 sorsát eldöntendő népszavazás mellett foglalt állást, de ezt a komité nevében Vlád Aurél kategorikusan visszautasította. A román vezetők ekkor elsősorban arra akartak biztosítékot kapni, hogy a majdani Károlyi-kormány hozzájárul egy nagy román nemzetgyűlés megtartásához.5 0 A polgári párttal párhuzamosan, egyelőre még önállóan, akcióba léptek a román szociáldemokraták is.5 1 Az október 13-i budapesti szociáldemokrata kongresszuson Flueras Ion küldött útján a szekció kijelentette, hogy „saját érdekünkben támogatjuk a Magyarország demokratizálódásáért vívott harcot, mert ha egyszer ebben az országban elértük a nekünk járó jogokat, ezeket akkor sem veszítjük el, ha más országhoz leszünk csatolva".5 2 A román szociáldemokraták tehát gyorsabban reagáltak az országban és a diplomáciában végbemenő változásokra, már számoltak egy területi elcsatolás esélyével is. Ugyanakkor kifejezték a Román Nemzeti Párttal szembeni állásfoglalásukat is, mondván: „nem bízhatunk a román nacionalisták jövő politikájában sem, mintahogy nem állunk Brátianu, vagy Take Ionescu pártja politikáján sem, akikről nem tudjuk, mit forgatnak fejükben, de meg vagyunk győződve, hogy ők sem akarnak egyebet, mint amit a fekete grófok akarnak".53 Mint ismeretes, a Függetlenségi, a Radikális és a Szociáldemokrata pártok megegyezéséből létrejövő Magyar Nemzeti Tanács a nemzetiségi kérdésben az október 26-i kiáltvány 5. pontjában kívánta az új irányvonalat megjelölni: az önrendelkezés, a wilsoni elvek értelmében késedelem nélkül megadandó a nemzetiségeknek („abban a reményben, hogy Magyarország területi integritását ezek az elemek . . . biztosabb alapokra helyezik"). Ezen a napon alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács Erdélyi Bizottsága. Elnökül Apáthv Istvánt, a kolozsvári egyetem európai hírű tudós rektorát választották, aki azonban régtől fogva „vörös posztó" volt az erdélyi román értelmiség szemében. Alelnökök a színház- és filmrendező radikálispárti Janovics Jenő és a szociáldemokrata Vinoze Sándor lettek. A Wekerle-kormány lemondásával és a forradalom kibontakozásával egyidőben a román szociáldemokraták,5 4 akik egyébként a demokratikus forradalom kezdetén a román polgárságra is nem lebecsülendő befolyással voltak, magyar kollégáik példáját követve kapcsolatba léptek a Román Nemzeti Párttal, s többszöri sürgetésükre55 még 1918. október 31-én a budapesti Vadászkürt szállóban megalakult a Román Nemzeti Tanács (Consiliul National Román). Kezdetben 6 nemzeti párti és 6 szocialista tagja volt, majd a Nemzeti Párt végrehajtóbizottsági tagjainak követelésére ez az összetétel 36 és 6 arány-50 Cädere: i. m. 112. 1. továbbá Al. Vaida-Voevod: Din vremuri grele. Transilvania, 1934. jan.—febr. 1. sz. — Károlyi Mihály : Egy egész világ ellen. München. 1923. 387— 389. 1. Károlyi ködösebb elképzeléseket tulajdonít a román vezetőknek. 51 A magyarországi román szociáldemokraták körében már a szekció megalakulása (1903) után meghasonlás történt. — Az erdélyi román szociáldemokraták 1917 utáni tevékenységét részletesen elemzi AI. Porteanu: Miscarea muncitoreascä çi socialistá din Transilvania pentru Unire. Desàvîrsirea unificärii . . . 268—315. 1. 32 Adevërul, 1918. okt. 20. 33 Uo. 54 A román szociáldemokratákra még V. Che,r-este§iu : Pätrunderea ideilor marii lievolutii Socialiste din Octombrie in masele din Transilvania. Anuarul Institutului de istorie din Cluj. 1958—1959. 241—270. 1. 33 A román képviselőket felkereső munkásdelegáció előtt Vajda-Voevod csak akkor volt hajlandó a Nemzeti Tanács megalakításához hozzájárulni, amikor a szociáldemokraták biztosították őt arról, hogy a magyar kormánynak nem áll módjában ezt a lépést megtorolni. Tiron Albani: Douäzeci de ani de la Unire. Oradea. 1938. 158. 1.
