Századok – 1972
Tanulmányok - Gyimesi Sándor: Az európai városok a kapitalizmus küszöbén 277/II
AZ EURÓPAI VÁROSOK A KAPITALIZMUS KÜSZÖBÉX 291 szerep gyakran hatott abban az irányban, hogy egy-egy egyéb téren súlyos veszteségeket szenvedő város fejlődésvonalának töretlenségét megőrizze. Ez magyarázza, hogy a harminc éves háborút követően, de különösen a XVIII. században Németország városaira általában jellemző hanyatlást Hamburg, Frankfurt a.M. és Lipcse például elkerülte,51 de ez biztosította a magyarországi Győr nagyobb megrázkódtatásoktól mentes átnövését is kapitalista várossá.5 2 Konzerváló hatása mellett a kereskedelem városképző erőként is hathatott. A világpiac új erővonalainak kialakulása virágoztatta fel például Hollandia városainak többségét. Legnagyobb hatással azonban az Európa nyugati és keleti fele között kialakuló interregionális munkamegosztás folytán volt a kereskedelem Európa városhálózatára. A nagy agrártermelő országokban számos olyan város jött létre és virágzott fel, amelynek funkcionális alapja széles területek agrártermékeinek, elsősorban a gabonának összegyűjtése és szállítás előtti raktározása volt. Különösen ott kapott e várostípus szerepet, ahol a paraszti tehát szétaprózott mezőgazdasági árutermelésnek nagyobb tér jutott, mint Délkelet-Oroszország sztyeppe vidékein vagy a magyar Alföld egyes részein, különösen Dél-Magyarországon. Míg előbbieknél a gabona játszotta a fő szerepet, addig a román fejedelemségekben az állat és állati termékek kivitele gyakorolt hasonló hatást. E területeken mindenütt falvakból, kisvárosokból alakultak jelentős központok, az agrártermelés összegyűjtésének és továbbításának funkcióiból eredeztetve létüket.5 3 A kereskedelem a politikai határok változása folytán is hathatott a városképződés irányába. A Fekete-tenger partvidékén például azután alakult jelentős kikötővárosok egész sora, amikor az Orosz Birodalomhoz csatolva nagy hátországra tettek szert és nagy mögöttes területek külkereskedelmének lebonyolítójává válhattak.5 4 Ahol a kereskedelem megmaradása vagy egyenesen fellendülése egy régi városban találkozott az új államfejlődés városképző hatásával, óriási, töretlennek tűnő fejlődést eredményezhetett. Ez magyarázza London és Párizs nagyszabású növekedését az általános városhanyatlás korában is, ahol utóbbinál a kereskedelem kisebb szerepét pótolta az udvar szükségletei által korán oda koncentrált luxusipar. Ezek városképző erői pótolták a feudális gazdaság hanyatlásából keletkező veszteségüket, még mielőtt az fejlődésük menetét megtörhette volna. Példátlan növekedésükhöz az is hozzájárulhatott, hogy a többi város gyengülésével azok szabadon maradt erőterét is elszívták. A XVII. századi válságot elkerülő virágzásuk rugói azonban sokkal inkább az vijkor jelenségeiben gyökereztek, mint a középkori változatlan továbbélésében.5 5 51 B. Gebhart: Handbuch der deutschen Geschichte. Stuttgart. 1963. It. köt. 431-432. 1. 52 Ld. az 1963-as győri várostörténeti konferencián elhangzott referátumokat. (Ism. Századok, 1963.) Győrnek a gabonakereskedelemben játszott szerepe a modern típusú kereskedelembe való bekapcsolódásával függ össze, így fellendülése tulajdonképpen a kereskedelem következménye. Mivel azonban ez megelőzte a város céhes iparának bomlását, Győr el tudta kerülni azt a hanyatlást, amelyet a kapitalista termelés kialakulása a kézműipar válságát előidézve okozott. 53 B. D. Grekov: Izbrannüje Trudü. Moszkva. 1956—1960. III. köt, 225 — 280. 1.; P. Ercuta: Die Genesis des modernen Kapitalismus in Rumänien. Leipzig. 1941. 26. 1. 54 Az Oroszországhoz csatolás a balti kikötők forgalmát is fellendítette. Vö.: P. T. Ründzjunszkij: Gorodszkoje naszilenyie. Ocserki ekonomicseszkoj isztorii Rosszii pervüj polovinii XIX. v. Moszkva, 1959, 291. 1. 55 Vö.: J. Kuczynski: i. m. 165. 1.
