Századok – 1972

Folyóiratszemle - Šolle; Zdeněk: Az újkori cseh politikai program értelméről 239/I

240 FOLYÓIRATSZEMLE 240 tését, mégpedig az egyenlőség és a polgári szabadság biztosításának talaján. Követeli Ausztriának egyenlő jogú államok szövetségévé való átalakulását, majd ez a demokratikus, nemzeti szempontból igazságos Ausztria szuverén egyenjogú partnerként csatlakozhatna az egységes, önálló és demokratikus Németországhoz is. Palacky frankfurti levele szenzációvá, a cseh politika újra az európai politika sajátos alkotó elemévé vált. Nem Palacky tehet róla, hogy a hatalmi pozíciójában erősen meggyengült osztrák állam és bécsi udvar a nemzeti forradalmi mozgalmakkal szemben ellenforradalmi jelszavakként használta fel a cseh politikai programban felvázolt humánus elveket. A frankfurti levélben kifejtett politikai program az első világháború előtti cseh nemzeti program alapkövévé vált. Palacky a nemzet legfőbb ismérvének nem a nyelvet ós a törzsi együvétartozást, hanem a műveltséget tekinti, mert a műveltséget a sikeres nemzeti fejlődés szükségszerű előfeltételének tartja. (Ez a műveiben állandóan előbukkanó „eszmék iránti határtalan lelkesedés" igényének követelése.) A hazafiság szempontjából is a nyelvnél és a törzsi hovatartozásnál fontosabbnak tartja a személyiség jellemét és meggyőződósét. Palacky meg volt győződve arról, hogy a csehek kétnyelvű nemzetek sorában foglalnak helyet. A cseh anyanyelvű állampolgárokon kívül ugyanolyan jó cseh hazafiaknak tekintette a Csehországban élő német anyanyelvű „böhmischeket" is. Pl. a Frankfurtba írott levelében Palacky „szláv származású cseh"-nek nevezte magát, sőt Palackyt ott találjuk az ausztroszlavizmus politikájának megalkotói sorában is, s így az 1848-ban összehívott szláv kongresszuson kifejtett szláv gondolata a fentebb vázolt nemzetfogalmának sem mond ellent. Bár a múlt század 60-as éveitől a cseh politikában a történelmi jog elve érvényesült, Palacky 1865-ben megjelent írásában „Idea státu rakouského" (Az osztrák állam eszméje) ismét a természetjog elvéből indul ki, s itt a nemzetek egyenjogúságának elméleti feltételeit elemzi. Palacky szerint a modern értelemben vett nemzet a modern újkori politika fő mozgató rugója, s a történelmi jog csakis a modern nemzettel való szoros kapcsolata révén kaphat igazi értelmet, mégpedig ha a történelmi jog a modern nemzet politikai erőfeszítéseként jut kifejezésre. A mindennapi politikai gyakorlatban természetesen ez a modern elvi álláspont Palackynál sem mindig — s még kevésbé az ó-cseheknél —érvényesült. A programban megnyilvánuló konzervatív vonásokat és következetlenségeket ebben az időben legkifejezőbben az ifjú-csehek bírálják, akik ugyancsak a természetjog elve mellett foglalnak állást, de náluk — a szociál-darwinizmus hatása következtében — az erősebb joga érvényesül. A XIX. század vége már a modern rendi és politikai pártok, a nemzeti ós szociális mozgalmak kora. Válságba jutottak a régi politikai értékek, de válságba jutott a régi politikai képviselet is. 1886-ban a Masaryk által szerkesztett ,, Öas" (Az idő) c. politikai lapban megjelenik az új cseh politikai értelmiség (az egyetemen összpontosul, s 1882-től Masaryk is professzor itt) képviselőjének, H. G. Schauernek a cikke (írója a realizmus gondolatának a hirdetője), amelyben elavultnak mondja Palacky kiegyezésre ösztönző programját. T. G. Masaryk, akit ellenfelei a „nemzeti öngyilkosság filozófusának" tituláltak (az 1881-ben német nyelven megjelent „Öngyilkosság a modern felvilágosodás társadalmi tömegjelensóge" cikke alapján, amelyben a korabeli társadalom válságának a problémájával foglalkozik, s benne fogalmazza meg saját erőfeszítésének értelmét és célját: a válság leküzdése s egy új stabil ós harmonikus társadalmi rend megteremtése) minden tekintetben — legalább is eleinte — Palacky politikai koncepciójához ragaszkodik. Kora fő politikai mozgató erejének a nemzetiséget és nem a történelmi jogot tekinti. S mivel az ő korában is a cseh politika alapköve a csehek német polgártársaikhoz való viszonyának a kérdése volt, 1896-ban megfogalmazta a tartós cseh—német megegyezés létrejöttének