Századok – 1972

Folyóiratszemle - Patrick; Alison: A francia Nemzeti Konvent politikai csoportjai 1792–94-ban 237/I

FOLYÓIRATSZEMLE 237 rázatot arra, hogy a kereskedelmi ügyletek során a dologi és személyi viszonyulások összebonyolódtak, annál is inkább, mert eladókon és vevőkön kívül intézők, bizalmi emberek, közvetítők, üzlet- és tulajdonos-társak kapcsolódtak be. A piaci viszonyok éretlensége azt jelentette, hogy a kereskedő réteg még kialakulóban volt, s így tudatát a forrásul szolgáló társadalmi csoportok tudati eleme' alkották, ami azt eklektikussá tette. A cikk tanúsága szerint a XVIII. század második felében csaknem mindegyik vagyonosabb szibériai kereskedő konfliktusba került vagy üzlettársaival, vagy az állami hivatalokkal. Az összeütközések okait és hogyanját a korabeli bírósági iratok alapján lehet rekonstruálni. Gyakori volt, hogy állami hivatalnokok a beszedett terményadó egy részét adták tovább eladásra törvénytelenül. Ugyancsak gyakran előfordult a fizetési kötelezettség nem teljesítése stb. A ezerző az üzleti ügyek, kápcsolatok tisztátalan voltából néhány következtetést von le. Először is azt, hogy az objektív gazdasági-társadalmi viszonyok mellett a csalások és a bizalmatlanság légköre is gátolta a kereskedelem fejlődését. Másrészt viszont az említett légkör szükségessé tette, hogy a megállapodások, váltók szövege jogi formulák révén elegendő biztosítékot jelentsen. Ennek eredményekónt azonban a jogi, pénzügyi, áruismereti szakértelem fontossága megnőtt, ami intézők ós egyéb szakemberek alkalmazását követelte meg. A ,,szakmai"-erkölcsi arculat jellemzése után társadalmi (csoport)-tudatuk jellemzőit igyekszik megrajzolni a szerző. Ellentmondásos képet kap vizsgálódásai eredményekónt. Idéz ugyanis eseteket, amelyek e társadalmi réteg öntudatára, összetartozás-tudatára utalnak, de vannak olyan példái is, amelyek szerint a konkurrencia harc érdekei még családi (testvéri !) kapcsolatokat is háttérbe szorítottak. Miután a vagyonos kereskedőréteg és a feudális uralkodó osztály, valamint a feudális jellegű függésben levők viszonyát, kapcsolatát is érinti, a szerző összefoglalásként kísérletet tesz a kereskedők társadalmi tudatát alkotó komponensek elkülönítésére. Következtetése szerint a XVIII. század második felében a szibériai vagyonos kereskedőréteg társadalom-pszichológiáját jelentősen befolyásolták a középkori városi polgárságra jellemző tradíciók. Természetesen az oroszországi, szibériai körülmények figyelembe vétele igen fontos. Például gyengébb ennél a társadalmi rétegnél az egyesületi, testületi szellem. (A középkori nyugat-európai polgárokhoz viszonyítva !) Ezt bizonyos fokig a céhrendszer hiánya, ill. sajátos fejlődése magyarázza. A középkori városi polgárok tradíciói mellett természetesen kimutatható az adott társadalom uralkodó osztályának, a feudális nemességnek a hatása. Nemcsak abban jelentkezett ez, hogy a kereskedők felső rétege is rendelkezett jobbágyi, sőt rabszolga helyzetű emberekkel (ezek adás-vételével a hűbérurakhoz hasonlóan foglalkoztak), de a nemesi cím elnyerésére irányuló törekvésekre is voltak példák. A szibériai kereskedők tudatának ezt a visszahúzó elemét — igaz csak szórványokban — a kifejezetten burzsoá tudati elemek ellensúlyozták. Tendenciaként érzékelhető a polgári felvilágosultság, de a polgári tudat jelekónt értékelhetjük az egyházhoz való viszonyuknak bizonyos ,deformációs" elemeit is. (Isztorija SzSzSzli 1971. 3. sz. 58—71. I.) M. Alison Patrick: A francia nemzeti Konvent politikai csoportjai 1792—93-ban Alison Patrick rendkívül lényeges kórdóst dolgoz fel igen alapos munkával, korszerű eszközökkel összeállított tanulmányában. Megkérdőjelezve néhány általánosan elfogadott tételt, azt kutatja, vajon mi is volt a tényleges szerepe és súlya a francia