Századok – 1972

Folyóiratszemle - Volkov; M. Ja.: Az eredeti tőkefelhalmozás első szakaszának sajátosságairól Oroszországban 228/I

230 FOLYÓIRATSZEMLE A monopolhelyzetben levő ,,munkások"-tól azonban — Volkov szerint — nem lehetett többletmunkát kisajátítani, a munkaerőpiac, a tőke és tőkés kooperáció különböző formái, a helyi korporációk monopoljogainak szétzúzása nélkül nem születhettek meg. A XVII. századi új jelenségek lebecsülésének előidézői közül Volkov kettőt említ, az ipari tőke fogalmának helytelen értelmezését, és az eredeti felhalmozás tagadását abban az esetben, ha az nem tiszta formában jelentkezik. Példákat a N. I. Pavlenko által szerkesztett „A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Oroszországban" c. gyűjteményes kötetből idéz. E kötet szerzőivel ellentétben ipari tőkének tekinti a folyami szállításba, bőriparba, szeszfőzésbe stb. fektetett tőkét is. Elismeri, hogy a kereskedő tőkések számára a fenti vállalkozásokba fektetett ipari tőkének még aláren­delt szerepe van, de felhívja a figyelmet a vállalkozás minőségileg új jellegére. A XV— XVI. században még nem voltak olyan kereskedőcégek Oroszországban, amelyekben a kereskedelmi, uzsora- és ipari tőke egyesült volna. Akik e három forma egyesülését a XVII. században s kapcsolatát a kapitalizmus születésével nem veszik észre, figyelmen kívül hagyják, hogy e kapcsolatok megteremtődése az ipari tőke létrejöttének egyik útját jelenti. A nem „tiszta" formák kiiktatása a munkaerőpiac elemzésekor tűnik ki. A kötet szerzői számára a munkaerőpiac létrejötte nem kapcsolódik össze az eredeti tőkefelhal­mozással. Ugyanakkor Volkov szerint a munkaerőpiac fogalmát szűken is értelmezik, mert a „munkaerőpiac állapota" címszó alatt csak a szabad, nem kötött munkaerő hely­zetét tárgyalják városon és falun. Ezért állapítják meg azt, hogy 1649, az oroszországi röghözkötés megvalósítása után a munkaerőpiacon csökkenés tapasztalható. Volkov ismert adatok egymás mellé állításával azt bizonyítja, hogy a bérmunká­sok száma, ha viszonylag lassan is, de nőtt a XVII. század második negyedétől a XVIII. század végéig. (A XVII. század második negyedében néhány tízezer, 1720: 100 ezer, 1760: 220 ezer, a XVIII. század végén 420 ezer. A férfilakosság számához képest 1720 : 1,3%, 1760 : 2,1%, 1790 : 3%.) Oroszország sajátos helyzete miatt a munkaerőpiacot nemcsak a „személyükben szabad termelők" munkaerőkínálata határozza meg; a piacon a job­bágyfelszabadításig jelen van a nem szabad munkaerő is. A munkaerejét áruba bocsátók egy része a feudális úrhoz fűződő viszony szempontjából jobbágy, járadékot fizet, telké­vel együtt vagy anélkül eladható, elzálogosítható vagy elajándékozható, de a piacon a munkaerő megvásárlójával szemben olyan szabad bérmunkás, aki munkaerejét bocsát ja áruba. Ilyen bérmunkát vállaló függő parasztok a XVII. századtól jelentkeznek az orosz társadalomban. Nem egy esetben maguk a földesurak is engedélyt adtak parasztjaiknak, hogy bérmunkát vállaljanak, mert így könnyebben teljesíthették földesúri szolgáltatá­saikat is. A függő parasztok egy részének bérmunkavégzése idegen munkaadóknál az idénymunkások megjelenését eredményezte a munkaerőpiacon. A szezonmunka egyes iparágakban még a XIX. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben is jellemző volt. Mindezt azért hangsúlyozza Volkov, mert a vitában az is felmerült, hogy azok­ban az üzemekben, ahol idénymunkát alkalmaznak, kisipari termelés folyik. Szerinte az üzemszervezet formáját nem lehet eldönteni sem azon az alapon, hogy idénymunkát alkalmaz-e vagy sem a vállalkozó, sem azon, hogy egy eszközt milyen formában szolgál ki a munkások csoportja. (Pavlenko egyszerű kooperációnak tekinti a volgai hajósok munkáját, ahol a hajót egy kormányos, két uszálykormányos és a vontatók összehan­golt munkája működteti.) Volkov szerint egyes iparágakban (folyami hajózás, sólepárlás, halfeldolgozás, szeszfőzós) a XVII. század derekától nem kisüzemi termelésről, vagy egyszerű kooperá­cióról, hanem manufaktúráról kell beszélni, s így az eredeti tőkefelhalmozás nemcsak a kapitalizmus kezdeteivel, hanem az ún. „manufaktúra-korszakkal" is egybeesik Orosz­országban.

Next

/
Thumbnails
Contents