Századok – 1972

Történeti irodalom - Jermasov; I.: Szun Jat-szen (Ism. Józsa Sándor) 192/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 192 sokoldalú képet adott Marxról, mint kortörténészről (hiszen a legtöbb tanulmány éppen saját korának történeti problémáival kapcsolatos állásfoglalását mutatta be), de elég kevés szó volt Marxról, mint korábbi korszakok kutatójáról, az ázsiai termelési módról folyó vita említésre sem került, maga az ázsiai formáció csak egyszer került elő, az ősközösséggel azonosítva. De alig volt szó Marxnak a feudalizmus korával foglalkozó munkáiról vagy megjegyzéseiről. Hogy ne is emlegessük azt, hány európai nép állította össze már Marx és Engels saját történetére vonatkozó megállapításait, nem egyszer igen alapvető megállapításait, amelyekről ugyancsak nincs szó ebben a kötetben. A téma azonban valóban olyan bő, hogy ezt nem is róhatjuk fel a szerzőknek és a szerkesztőknek. Indítás inkább ez a kötet, hogy az eddig csak országonkint vagy témánkint végzett felméréseket összegezzék és valóban minden oldalról bemutassák ezt a páratlan történettudósi életművet is. NIEDERHAUSER EMIL I. JERMASOV: SZUN JAT-SZEN (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1969. 317 1.) I. Jermasov jótollú, Kína vonatkozásában különösen alapos ismeretekkel rendelkező publicista újságíró, akinek nem ez az első kínai tárgyú könyve. A kínai forradalomról írott „Kína tegnap és ma" című terjedelmes munkája magyarul 1953-ban jelent meg, s főleg az az erénye, hogy benne Kínáról általában, de különösen a forradalomról jónéhány, a szakember számára is érdekes és értékes adatot találunk. Ez a megállapítás egyébként Szun Jat-szen könyvére is érvényes. Szun Jat-szenről, a személyével szorosan összekapcsolódó demokratikus forradalmi mozgalomról és a három népi elv néven ismeretes Szun Jat-szeni eszmékről számos tudományos és népszerű kiadvány jelent már meg szerte a világon. Magyarországon viszont annál kevesebb. Születésének 1966-os századik évfordulója a róla szóló könyvek és tanulmányok újabb sorának megalkotásához adott ihletet. Ennek az eseménynek köszönhető, hogy magyarul egymás után két kötet is megjelent a nagy kínai demokrata forradalmárról. Az egyik Frank László, régebben Kínában járt honfitársunk postumus munkája, amely szerényebb igényeket elégít ki, a másik pedig Jermasov szépirodalmi ambícióval, népszerű formában megírt terjedelmes életrajza, amely Szun életének szinte minden mozzanatáról részletes tudósítást ad. A könyv három részből, kilenc fejezetből áll. Az első rész Szun Jat-szen gyermek-és ifjúkoráról szól, neveltetését, forradalmi gondolkodásának kiformálódását írj a le 1905-ig, a Szövetséges Liga forradalmi szervezet megalakulásáig. Bemutatja a Kanton tartománybeli szülőfalut, feleleveníti a paraszti családban ápolt forradalmi hagyományokat, különösen a Tajping-parasztfelkelés emlékét, amelynek 1864-ben bekövetkezett bukását mindössze két esztendő választja el Szun születésétől. A Tajping hagyomány azért is fontos, mert Szun Jat-szen szülőföldjén a tajpingok befolyása igen erőteljes volt. Végigvezet bennünket a szerző azokon az iskolákon, amelyekben hagyományos kínai és magasszintű európai műveltséget szerzett, elkíséri külföldi útjaira, melyeknek Hongkong, Honolulu, San Francisco, Japán és London voltak főbb állomásai, s közben érdekesen bontakozik ki az a rendkívül bonyolult, mondhatni zűrzavaros kínai történeti háttér, amelynek alapos feldolgozásával még adósak a történészek, kínaiak és külföldi sinológusok egyaránt. A második rész ,,A forradalom atyja" címet viseli, s az 1905—1917 közötti időszakot öleli fel. Ebben a forradalmi szervezet, a Szövetséges Liga létrehozásának körülményeiről, az 191 l-es polgári forradalom előkészítéséről, majd a hatalom Jüan Si-kaj