Századok – 1972

Történeti irodalom - Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920–1938). (Ism. Für Lajos) 173/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 173 helyzetének megértéséhez nélkülözhetetlen dokumentumok. — A világháború kitörése után a közös miniszteri konferenciákat nagyrészt a külügyminiszterek expozéi, helyzet -magyarázatai töltötték ki. Mint ezekből kitűnik, kezdetben a Szerbia elleni háborút helyi keretek közé igyekeztek szorítani, majd amidőn ennek irrealitása nyilvánvalóvá vált, a semlegesek megnyerését tűzték ki célul. A világháború országokat, földrészeket átfogó jellege miatt a hadi, katonai és gazdasági tárgyú jegyzőkönyvek is számot tarthatnak nemcsak a magyar, hanem az egyetemes történelem művelőinek érdeklődésére is. A közös minisztertanács 1914. szeptember 7-én ós szeptember 20-án pl. egyaránt a politikai és katonai helyzettel foglalkozott. A jegyzőkönyvek tanulmányozásából kitűnik, hogy miután Ororszország elfoglalta Galíciát, megnövekedtek Ausztria élelmezési problémái. A fokozódó gazdasági, pénzügyi ós katonai nehézségek miatt Ausztria-Magyarország egyre szorosabban kötődött Németországhoz. A közös minisztertanács 1916. szeptember 9-i, 1917. január 10-i és március 22-i üléseinek határozatai értelmében Németországhoz fordultak a gabonadeficit fedezése érdekében. Az 1917. május 6-i közös miniszteri értekezlet tárgya a Monarchia és Németország gazdasági kapcsolatainak szabályozása volt. A minisztertanács tagjai látták, hogy Ausztria-Magyarország az adott helyzetben összeomlik Németország támogatása nélkül. A közös minisztertanács 1917. június 29-i ülésén Károly császár ós király már minden kendőzés nélkül mondotta: létérdeke a Monarchiának, hogy gazdaságát megmentse a katasztrófától. Ettől azonban sem a szubjektív óhajok, sem Németország támogatása nem menthette meg a Monarchiát. Az objektív gazdasági-politikai-katonai tényezők szükségszerűen erősebbnek bizonyultak. PÖLÖSKEI FERENC GUNST PÉTER: A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (1920—1938) (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1970. 449 1.) Két — nemcsak a lakosságot, de a gazdasági javakat is mérhetetlen arányokban felőrlő és pusztító — világháború, a Monarchia felbomlása, majd az ország területét egyharmadára csökkentő dunavölgyi átrendeződés, elbukott forradalmak, idegen megszállások, egy győztes ellenforradalom, a legnagyobb méretű gazdasági világválság, a nemzetközi erő- és piacviszonyok fokozott ütemű eltolódása jelezték ós határolták körül történelmünknek azt a korszakát, amelynek egyik döntő kérdésével foglalkozik a szerző. S ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a szóban forgó időszak a mezőgazdasági forradalomnak, a kemizálásának és gépesítésnek, legalább is földünk civilizált térségein egyik igen jelentős szakasza volt, máris adottnak látszanak azok az új keretek és erővonalak, amelyek a korszak mezőgazdasági termelését nálunk befolyásolták, illetőleg befolyásolniok kellett volna. Az adott körülmények között kézenfekvő, hogy megannyi hatás és ellenhatás, lendítő és bénító, sőt nem egyszerltorzító tendencia érte és sújtotta a magyar nemzetgazdaságnak azt a jelentős faktorát, amelynek problémáit az előttünk fekvő munka taglalja. Amint az előszóban maga a szerző is utal rá: történetírásunk mind ez ideig alig, vagy egyáltalán nem is foglalkozott a korabeli mezőgazdasági termelés ilyenfajta megközelítésével. Az elmúlt évek során napvilágot látott munkák főként a korszak társadalomtörténeti ós agrárpolitikai problémáit tárták fel, többnyire homályban hagyva azokat a gazdasági tényezőket, amelyeknek elemzése nélkül pedig nem lehet kibontani az emlí-