Századok – 1972

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A francia forradalom nemzetközi hatása - Niederhauser Emil: A francia forradalom és a napóleoni háborúk visszhangja a Balkánon 162/I

162 A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS Niederhauser Emil: A francia forradalom és a napóleoni háborúk visszhangja a Balkánon* 1. A forradalmi korszak idején a Balkán területe elmaradott állapotban volt. A társadalom nagy tömegét a parasztok, a ráják tették ki. Köztük és a török feudális uralkodó osztály közt található a kereskedők és kézművesek rétege, amely vagy a helyi lakossághoz tartozik, vagy más nemzetiséghez (görögök, örmények, zsidók). A két román (vagy dunai) fejedelemségben helyi feudális uralkodó osztály is volt. A szerbek és románok tekintélyes része a Habsburg-birodalom keretei közt élt, a szerbek mint kereskedők és szabad földművelők, a románok többségükben mint jobbágyok. A kereskedők, kisebb mértékben egyéb társadalmi rétegek soraiból került ki a csekély létszámú értelmiség, nagy többségében papság. 2. A nemzeti öntudatnak igen halvány előzményét a különböző népek közösségi tudatában lehet megtalálni, amely különösen a pravoszláviához való tartozásban nyilvánult meg, ehhez járult hozzá a saját középkori állam halvány emléke, amelyet a törökök semmisítettek meg. Ennek az emlékezésnek tudatossági foka párhuzamos volt a balkáni népek gazdasági és társadalmi szintjével. 3. Ehhez a nemzeti érzéshez kapcsolódott a felvilágosodás eszméinek a hatása, amelyeket azok a kereskedők terjesztettek el, akik jártak a nyugati országokban vagy tartósan le is telepedtek ott. A gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából legelőrehaladottabb nép, a görögök soraiból a felvilágosodás és a fejlett nemzeti öntudat képviselőjeként hadd említsük meg Adamantiosz Koraiszt. A szerb Dositej Obradovic a különböző államhatalmak alatt élő délszlávok nyelvi egységét hirdette. A történész Jovan Rajic történeti munkájának előszavában fogalmazta meg a szerbek nemzeti öntudatát. A bolgár szerzetes, Paiszij Hilendarszki Szláv bolgár történet c. munkájában arra törekedett, hogy megnyerje a nemzet számára azokat, akik már majdnem elgörögösödtek. 4. A felvilágosodásnak, pontosabban a felvilágosult abszolutizmusnak a török birodalom uralkodó köreire is volt hatása. III. Szelim szultán a hadsereg és a birodalmi közigazgatás megreformálására törekedett. Reformművét Musztafa pasa Bajraktar folytatta, de mindezek a törekvések a mohamedán papság és a janicsárok ellenállása miatt megbuktak. 5. A felvilágosodás és a francia forradalmi első lépéseinek a hatása alatt ébredezett a Habsburg-birodalomban élő szerbek és románok nemzeti öntudata. A szerbek 1790-ben az illir kongresszuson nemzeti követeléseket vetettek fel, az erdélyi románok 1791-ben a Supplex Libellus Valachorum-ban fogalmazták meg, és az emberek egyenlőségével, a társadalmi szerződéssel és az emberi jogok nyilatkozatával támasztották alá. Mindkét esetben ezeknek a nemzetiségeknek a szabad rétegei kísérelték meg jogaik érvényesítését, de ezek a jogok még inkább feudális jellegűek voltak. 6. A francia forradalom közvetlen hatása érződött a Ión szigeteken, amelyek 1797-ben francia uralom alá kerültek. A franciák tüstént hozzáláttak a feudális rendszer felszámolásához, rövid klő alatt sikerült megnyerniök a parasztokat. * Az eredeti, mintegy másfél íves referátumnak az ülésen elhangzott, rövidített változata.