Századok – 1972

Történeti irodalom - Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (Ism. Boros Zsuzsanna) 1447/VI

1448 TÖRTÉNETI IRODALOM dított a jövedelemből tudományos célra, a kutatási segélyeknek azonban csak 10%-a jutott a természettudományos kutatásokra. Ujabb tudományos bizottságok jöttek létre: néprajzi, jogi, képzőművészeti. A nemzeti célra szánt 40%-ból többek között a Szociográfiai Intézetet, Melich—Gombócz: Etymológiai Szótárát, a külföldi magyarság könyvekkel való ellátását támogatták. A Yigyázó-vagyon jövedelméből kiadott könyvek között vannak: Arany János Emlékkönyv, Archívum Rákoczianum, Balassa-Kódex, Eötvös József: Naplójegyzetek — gondolatok, Reguly—Pápay: Osztják hősénekek, Szabó István: Ugocsa megye, Szentpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke stb. A Vigyázó-vagyon tudományos célokra való felhasználásának minőségi értékelését már nem tekintette céljának a szerző. Ez már az MTA egész tudományos koncepciójának kérdését érinti, s további feladat lesz annak vizsgálata, hogy különösen a Vigyázó-vagyon révén megnövekedett anyagi eszközök birtokában milyen mennyiségű és minőségű tudományos termést produkált az Akadémia. Annak ellenére, hogy Gergely Pál tanulmányában nem mindig megfelelően szelektál lényeges és kevésbé fontos adatok között, s hogy hiányzik egy-egy kimutatás a vagyon tiszta jövedelme, a tudományos célokra történő felhasználás, valamint az MTA egész költségvetése összefüggésének illusztrálására — az Akadémia két világháború közti tevékenységének értékeléséhez a szerző alapvető forrásfeltáró munkával járult hozzá, mely nemcsak az MTA tudományos működésének megértéséhez nélkülözhetetlen, de egyben érdekes gazdaságtörténeti adalék is. BOBOSS ZSUZSANNA