Századok – 1972

Történeti irodalom - Forrásszemelvények a magyar hazafias és honvédő hagoymányok történetéből (Ism. Simon Gyula) 1444/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1445. válás, a reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének szentel figyelmet. Az V. fejezet (1849 —1867) az abszolutizmust, elnyomatást ábrázolja, a VI. fejezet (1867— 1918) mindenek előtt a munkásmozgalom legszebb hagyományait mutatja be. A VII. fejezet (1918 —1919) a népi demokráciának legközvetlenebb előzményét és példáját, a Magyar Tanácsköztársaságot illusztrálja, méltó források alapján. A VIII. fejezet (1919—1946) eszmei vonala az ellenforradalom ellen fellépő, haladó erőknek, az illegalitásba szorított Kommunista Pártnak nemzeti lelkiismeretet ébresztő heroikus harcait szemlélteti. A IX. fejezet (1945-től) a jelen, a szocializmus alkotó világába vezet be. A válogatás, szerkesztés gondos, jószemű ós pedagógiailag magasfokú tudatossággal közöl olyan szemlvónyeket, amelyek a jó tanító kezében nemcsak ismeretet, hanem aranyat, igazi nevelő értéket, hatást jelentenek. Ezen a helyen csak nagyon vázlatosan és ötletszerűen utalhatunk egy-kettőre. Gondolunk például Jurisics Miklós levelére, aki bizony „biztonságosan kivághatta volna magát", de „vonakodás nélkül halálra szánta magát". A Török Áfium igazi harci riadó „a rettenetes sárkány, a török" ellen, hogy bosszút lehessen állni „ezen a dühödt eben". „Egy hazát — írja Bessenyei György — sokféleképpen lehet és kell szolgálni, mert annak sok mesterségre van szüksége." Eötvös Károly mondja ki a honvédelmi nevelés ma is érvényes követelményét: az „emberanyag" még nem katona és nem hős ! Amikor 1919 áprilisában veszélybe kerül a forradalom, a Vörös Újság így szólít fegyverbe: „Proletárok fegyverkezzetek ! De ne csak gondolatban, érzésben, lélekben. Izmos proletár kezetekbe is vegyetek fegyvert. . . A hatalomért és mindazért, amit a hatalom segítségével föl akarunk építeni: harcolni, áldozni, szenvedni kell !" A Budapesti Munkástanács válasza az intervenciónak: „A Tanácsköztársaságot és a nemzetközi proletárforradalom ügyét végső leheletéig védeni fogja." Es a Horthykorszakban „a harc tovább folyik. Köztetek, veletek, értetek, statáriummal, akasztófával dacolva..." — kiált fel az illegalitásba szorított párt. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, a 48-as szabadságharc, az 1919-es honvédő harc tábori, katonai „parancsolatjai", regulái örök követelményei a hadrakelt sereg erkölcsi viselkedés-normáinak, fegyelmének, az ellenségen győzedelmeskedő bátorságnak, igaz heroizmusnak. Az ilyen sereg nem tűri a „rendetlenségeket, confusiókat", az ellenséggel cimborálókat, a labanccá, ellenforradalmárrá lett árulókat, hanem „a magyarságot a haza szolgálatjára összegyűjti" s mint Rákóczi mondja: „a fejetlen sokaságot sorakozóra" vezényli. Ezek a kiragadott gondolatok ós példák is jól illusztrálják, hogy a szemelvények nagyon komoly és hasznos segítséget jelenthetnek a történelemtanár kezében a tanítványok szocialista hazaszeretetének formálásában. Bizony — végső pedagógiai következtetésként — igaza van Bethlen Gábornak, amikor a haza olyan fiaira gondol, akik „készebbek a cselekvésre, mint a beszédre", s Tinódi Lantos Sebestyén szavai ma is érvényesen olyan fiatalok nevelését kívánja pedagógusainktól, akik ,,az ellenségnek hamar arcul állnak". A szemelvénygyűjtemény didaktikailag jól tagolt. Egy-egy szemelvény vagy részlet beleillik az általános iskolai ós a középiskolai tanítási órákba, nemcsak illusztrációként, hanem annak szerves menetébe, segítve az elemzést, elmélyítést és a szakköri foglalkozásokon is használható. Dicséretet érdemel a szövegeket előkészítő bevezető és a jegyzetapparátus is, mely a legfontosabb magyarázatokkal, adatokkal, forrásokkal, fordításokkal szolgál, s az is megkönnyíti a tanár munkáját, hogy a forráslelőhelyek közül mindig a hozzáférhetőbbeket említi a kötet. A forrásgyűjtemény összeállítói óva intenek, hogy a szemelvények az iskolai túlterhelés fokozásának eszközévé váljanak, egy amúgy is nagy ismerethalmazt tovább növeljenek, ezért a kötet nevelő hatásának kidomborítására, dominanciájára törekednek. Mindez a gyakorló pedagógusokat a gyűj-