Századok – 1972

Történeti irodalom - Tanulmányok Tolna megye történetéből (Ism. Degré Alajos) 1440/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1443. őrség társadalmi összetétele. Az igaz, hogy ezt hozzávetőlegesen is nagyon nehéz lett volna kideríteni. Az ozorai csata, illetve fegyverletétel már kevésbé érdekli, nem próbálja az ellentmondó visszaemlékezések összevetése alapján a tényleg megtörténteket kideríteni. Valószínűleg sem Perczel Mór, sem Görgey emlékét nem akarja megsérteni. Pedig valamelyikük alaposan tévedett a leírásnál. Egy jó térképvázlat szemléletesebbé tette volna az eseményeket. E tekintetben figyelemre méltó eredménye az a megállapítás, hogy a visszaemlékezésekkel szemben a hadműveletben résztvevő honvédek és nemzetőrök száma nagyobb volt Róth és Philippovics seregénél. Bánkúti Imrének a II. kötetben közölt tanulmánya: Tolna megye Rákóczi szabadságharcában, gondos esemény le írás. Jó lett volna, ha legalább megkísérli annak kifejtésót, miért nőtt hólabdaszerűen az előnyomuló kurucok serege, és miért bomlott fel még ennél is gyorsabban a legelső balsiker után. Ehhez persze nem lett volna elég Károlyi Sándor hadvezetési hibáinak és a kurucok általános fegyelmezetlenségének megemlítése, kicsit mélyrehatóbb társadalmi elemzésre is szükség lett volna. Nagyon érdekes azonban, amit Tolna megye társadalmi viszonyairól ír, új és lényeges adat a korszak megértéséhez a Nógrád megyében ős környékén elhelyezett tolnai családok jegyzéke, amelyből a katonáskodó réteg jellegére és súlyára vonatkozóan tud bizonyos következtetéseket levonni, bár beismeri, erről még sok kutatni való van. Fontos gazdaságtörténeti kérdéssel foglalkozik a II. kötetben Orósz József, aki a Tolna megyei kőszénbányászat történetéről írt az első világháború kitöréséig. Babies úttörő munkáiból indul ki, és nagyjából az ő módszerét követi, de a kifejlődött kapitalista gazdálkodást már javarészt eredeti források, a nagymányoki bányaüzem iratai alapján vázolja fel. E téren sok új adata van. Megpróbálja érthetővé tenni a sok átszer-I vezést, újabb és újabb társulatok alakulását, fúzióját. Gondosan, de néha kissé vulgarizálva beszámol a bányamunkásság harcairól is. Nagyra értékeli a Szociáldemokrata Párt szervező és agitációs erejét. Tolna megye politikai történetének egyik legfontosabb és legnehezebb legújabbkori kérdéséhez nyúl Fehér István, a második világháború végén lezajlott politikai küzdelmekről írt tanulmányában (az I. kötetben). A szerzőt elsősorban a német nemzetiségi mozgalmak, azok különböző irányai és eredményei érdeklik. Ezek gondos tanulmányozása nagyon fontos, hisz rengeteg, különböző irányú ferdítés látott erről napvilágot. Nagyon helyesen a gazdasági és társadalmi helyzet felméréséből indul ki, de itt sajnálatos fogalmazási zavarba kerül, mikor az egyházi birtokokat hitbizománynak nevezi, és azt állítja, hogy a második világháború előtti időszakban újabb birtokok kerültek hitbizományi kötöttségbe. Mert igaz ugyan, hogy az 1936. évi hitbizományi törvény lehetővé tette újabb hitbizományok alapítását, de tényleg 1918 óta újabb hitbizományi nem alapítottak. Szépen vázolja a baranyai pártviszonyokat és a bányászok munkásöntudatát május elsejével kapcsolatban, de sajnos Tolnából és Somogyból nincsenek adatai, márpedig a szerző maga is hangsúlyozza, hogy e megyék iparosodása, társadalmi és nemzetiségi rétegeződése erősen eltért egymástól, így nem következtethetünk a baranyai viszonyokból a tolnaiakra. Ezt a szerző el is kerüli. Sajnos a Volksbund terjeszkedését, módszereit, hatását javarészben a felszabadulás után keletkezett iratok alapján ismerteti, ezeket kritikusan kellene kezelni. Ha a tolnai németek a felszabadulás után nagyon ócsárolták is a Volksbund szervezőit, ez nem változtat azon, hogy e szervezetek a német többségű falvakban igen erősek voltak. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert ez növeli a magyarság melletti kiálláshoz (hűségmozgalom) szükséges erkölcsi bátorságot. De ez magyarázza azt is, miért nem tudott e mozgalom, egyes tagjainak elszántsága ellenére, nagyobb eredményeket elérni. Utolsónak említjük a szerkesztőnek, Puskás Attilának az első világháború alatt Tolna megyében alakuló forradalmi hangulatról és szervezkedésről irt tanulmányát