Századok – 1972
Történetoktatás–Történészképzés–Tudományos utánpótlás - Giday Kálmán: A történelemtanítás a Német Szövetségi Köztársaságban 1403/VI
A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS AZ NSZK-BAN 1407 Érvényesül a szovjetológia nemzeti-kommunizmus elmélete is. A szocialista rendszer kettészakadásáról írnak, Mao szavaival rágalmazzák a Szovjetuniót. De Maot idézik a kínai kommunizmus nevetségessé tételére is: Mao korában megvalósul a paradicsom a földön. A nyugati partnerekkel szemben nem egyértelmű az álláspont. Például elismeréssel írnak Rooseveltről, de az USA-nak a második világháború utáni fejlődésével kapcsolatban szó esik Maccarthy „boszorkányüldözéséről" éppenúgy, mint a Kínában, Koreában és Vietnamban elszenvedett kudarcokról, vagy a francia politika vietnami és algériai vereségéről is. A racionálisnak tetsző érvek mellett szívesen él a könyv nacionalista érzelmességgel. A második világháborúval kapcsolatban például elmondja, milyen sokat szenvedtek a szovjet csapatok elől menekülő „keleti németek", akik sárban, hóban, szekereken menekítették családjukat ós magukat; milyen súlyos bombakárt szenvedtek a német városok, s ennek ellenére az 50-es években nyugaton 900 gyárat szereltek le, stb. A magyar történelemre vonatkozó részeket a tárgymutató segítségével könnyen ki lehet jegyezni a tankönyvekből. Ha általánosságban úgy summázható ezek uralkodó vonása, hogy egyetemes történelmet tanítanak német nacionalista értékeléssel, ez áll a magyar vonatkozásokra is. Összefüggő fejlődósképet ne várjunk e tankönyvektől; amennyiben a két nép érintkezett egymással, ezek a vonatkozások általában szerepelnek. Például szerepel, hogy a kalandozó magyarok pusztították Németországot (az nem, hogy ez rendszerint az egymással szembenálló német felek meghívására történt). Részletesen foglalkozik a középkori telepesekkel, de Hunyadi Jánosról, vagy Mátyásról nem tesz említést. A török veszedelem azért került be a könyvbe, mert 1686-ban német segítséggel történt Buda felszabadítása, s ezután megindulhatott a második német betelepedés Magyarországra. A Habsburgok úgy szerepelnek, mint a nemzetiségi ellentétek mérséklői; Kossuth azzal a jelzővel, hogy „fanatikus". Reméljük, hogy idővel sor kerül a korrekcióra. Mivel a történelem és társadalomismeret a 10. osztály tankönyvében összekerült, történelemtanárok tanítván ezt a tárgyat is, érdemes megismerkedni ez utóbbi tematikájával is. A több kiadásban megjelent, legjobbnak számító módszertani kézikönyv1 0 öt problémacsoportot tárgyal: 1. Politika (együttélés) 2. Az együttélés törvényei. 3. Mindenki fogyasztó. 4. Emberi csoportosulások. 5. Konfliktus mindenfelé (nemzetközi élet). Az egyes osztályokra lebontott tématervekben erős fedések, ismétlések vannak. A 9. osztály anyaga az egyén—közösség problémától jut el a politikai viszonyokig, politikai pártokig. A 10. osztály anyaga az ipari társadalom struktúrájától indul el, de szintén a politikai rendszerekig, a többpárt rendszerig jut el, s a 11. osztályban a demokrácia kérdésétől jutnak el az államformák vizsgálatáig. A francia, svéd stb. állampolgári ismeretek tapasztalatai, tantárgyi koncepciója hatással volt a német pedagógiára — bár kialakult rendszerről még nem beszélhetünk. Érdemes megnézni, hogy milyen e tantárgy népszerűsége. 10 gimnáziumban 337 tanuló bevonásával végzett vizsgálaton a tanulók 55%-a ellene volt, hogy ez a tantárgy külön, önállóan szerepeljen. A témák közül a legjobban a társadalmi rendszerekre 10 Wolfgang Hillingen : Sehen, beurteilen, handeln. Frankfurt am Main, Hingraben Verlag. 1970. 320 1.
