Századok – 1972

Közlemények - Csapodi Csaba: Történészhagyatékok a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában 1369/VI

1370 CSAPOD: CSABA böző időpontokban bukkantak elő. De az is előfordul, hogy egy-egy hagyatékot az örökösök, olykor magának az örökhagyónak kifejezett kívánságára, több részletben, különböző intézményeknek adnak át. Hiába van azonban a gondos gyűjtőtevékenység, a célszerű kézirattári módszerek lelkiismeretes alkalmazása, ha a kutatók nem értesülnek arról, miféle hagyatékok maradtak fönn, ezek hol találhatók és mi van bennük. Ezért határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Főbizottsága, a történettudomány számára hasznos segédeszközként, a MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött történész hagyatékok folyamatos ismerte­tését. Ezek az ismertetések talán ahhoz is hozzá fognak járulni, hogy föl­hívják a figyelmet jelenleg még lappangó régebbi történész-hagyatékokra és így azok is közgyűjteménybe kerülve szolgálhatják majd a tudományos kutatás céljait. Elsőként 12 ilyen hagyaték ismertetésére kerül sor: Angyal Dávid, Ballagi Aladár, Bartoniek Emma, Hajnik Imre, Holub József, Horváth Tibor Antal, Károlyi Árpád, Szekfű Gyula, Szentpétery Imre, Thim József, Yarju Elemér, Veress Endre. A neveknek ez az együttese nem jelent kortársakat, vagy egy történetírási irányzat képviselőit. Összeállításukban, a Történet­tudományi Főbizottság kívánságának megfelelően, gyakorlati szempontok vezettek: ,,a hagyatékok fontossági sorrendje mellett" ,,a kutathatóság szem­pontjai". Tehát a kiválasztást döntő módon befolyásolja az a tény, hogy egy hagyaték már katalogizálva van-e, illetve hogy — régebben bekerült hagya­ték esetén — ez a katalogizálás megfelelő-e. Természetesen a még földolgo­zatlan hagyatékok katalogizálása is folyamatban van, ugyanúgy, mint ahogyan, szükség esetén a régebbi anyagok rekatalogizálása. A cél mindenesetre az, hogy minél hamarább valamennyi történész-hagyaték bemutatása megtör­ténjék. 1. ANGYAL DÁVID 1867—1943 A budapesti egyetemen 1909—1926 az újkori magyar történelem, 1926 —1929 az újkori egyetemes történelem tanára. 1930—1935 a bécsi Magyar Történetkutató Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia ós a Kisfaludy Társaság tagja. 1912—1922 szerkesztette a Történeti Szemlét, 1931—1935 a Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyvét. Eredetileg irodalomtörténésznek indult. Történetírói munkássága főleg a XVII. századra, a reformkorra, az abszolutizmus és a dualizmus korára terjedt ki. (Károlyi Árpád: Angyal Dávid a történetíró. A Gróf Klebeisberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. VII. 1937. 1 —12. 1. Kozocsa Sándor: Angyal Dávid irodalmi munkássága. Uo.) Hagyatékát a MTAK több részletben szerezte meg 1959 — 1967-ben, ezért az anyag rendezése nem egészen következetes. Kézirattári jelzete : Ms 800—820. Életrajzi anyag: „Életemből" Önéletrajz, amelyet életének 86. évében, 1943-ban írt. (Ms 810/49 — 53) — „Naplójegyzetek" 1942 VII. 1.-1943. IX. 5. (Csak gépírásos -másplat. Ms 810/48) — .Károlyi Árpádhoz intézett 14 levele Bruxellesből, 1930-ból,

Next

/
Thumbnails
Contents