Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
1358 SÁGVÁItl ÁGNES monarchofasiszta kormányt támogatta, - s ez nemcsak Magyarország haladó köreiben, hanem az angol- és anierikabarát demokraták körében is népszerűtlen volt, s bizalmatlanságot váltott ki. Bár voltak még olyan illúziók, -- mint ahogy ez a Magyar Szociáldemokrata Pártban is hangot kapott —, hogy „minden ország távolodik a kapitalista rendszertől és esetleg országonként változó, különböző eszközökkel és ütemben, de szocialista ideált igyekszik megvalósítani" — ezek az illúziók hamarosan szertefoszlottak. A baloldali szociáldemokrata pártok az újjáélesztett szocialista internacionálé felszólításai ellenére sem támogatták az új amerikai irányvonalat, sőt, a délkelet-európai szociáldemokrata pártok új, baloldali szervezeti tömörülés létrehozására tettek kezdeményező lépéseket. Taktikai tévedés és sok hiba forrásává vált egy olyan koncepció térhódítása, amely a Truman-elv, a Marshall-terv és az amerikai támaszpontok szorító gyűrűjében kivívott időleges és helyi jelentőségű baloldali győzelmeket — a görög szabadságharc eredményei, az 1949-es francia sztrájkmozgalmak -új baloldali előretörés jeleinek tekintette, s nem vette észre, hogy ezek nem új korszak kezdetét, hanem a háború utáni vihar utolsó rezgéseit jelzik. Miután az USA katonai erővel és gazdasági eszközökkel nyíltan beavatkozott egyes országok életébe, azok társadalmi és politikai rendjének megváltoztatásáért, a Szovjetuniónak a rendelkezésére álló összes eszközökkel biztosítania kellett az újonnan létrejött szocialista rendszerek fennmaradását. Az USA fenyegető európai katonai jelenlétével szemben szervezett katonai erőre volt szükség, amelynek élén olyan európai hatalomnak kellett állnia, amely katonai, politikai és erkölcsi értelemben képes volt az USA hatalmi törekvéseinek ellensúlyozására. Szocialista államunk létének és megszilárdulásának sine qua non-ja volt tehát a Szovjetuniótól kapott támogatás mindenféle formája. A magyar kormánynak számos intézkedését az amerikai jegyzékekkel szemben a Szovjetunió diplomáciai úton védte meg. És nagy hordereje volt annak is, hogy a Szovjetunió — az embargó következményeinek elhárítása érdekében — vállalta népgazdaságunk nyersanyagokkal való ellátását. Ilyen körülmények között az 1947 augusztusi magyarországi országgyűlési választásoknak nem egyszerűen a végrehajtandó belpolitikai változásokról, hanem a társadalmi átalakulás jövőjét meghatározó külpolitikai és gazdaságpolitikai irányvonalról is döntenie kellett. Annak ellenére, hogy a választások eredménye baloldali szempontból — csakúgy, mint 1945-ben — elmaradt a várakozástól, visszatekintve megállapítható, hogy az elhatározó kül- és belpolitikai fordulat kérdésében megejtett szavazás, a fasiszta uralom alól nemrégiben felszabadult ország közvéleményének nagy politikai fejlődéséről tanúskodott.5 0 (Feltétlenül pozitívnak tekinthető, hogy a szavazás a kommunisták 22%-os, a népfrontot alkotó koalíciós pártok 61%-os részarányával zárult.) Ezek a tények mutatják, hogy hazánkban sikerült megelőzni az imperialista taktika új irányvételét, — az imperialista taktika vonalvezetése időzavarba került. Nem maradt lehetőség sem a koalíción belüli erőátcsoportosításra, sem a koalíciós válság kirobbantására, de még a kormánypártokkal szembenálló ellenzéki blokk szervezésére sem. A koalíción belüli erőátcsoporto-50 Ságvári Ágnes: Az 1947-es országgyűlési választások. Párttörtóneti Közlemények, 1960. 3. sz. 46. 1.
