Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1330 WITTMAN TIIiOK A XVIII. századi fejlemények vizsgálata nélkül nem lehet tudományos igénnyel megfogalmazni, hogy a latin-amerikai termelőmódnak lehet-e, és ha igen, milyen elnevezést adni. Két feltevésünk az előzőekben nyert elemzést. Egyrészt a kasztíliai (és portugál) feudalizmust az európa i feudalizmus eg yik igen speciális_variánsá nak tartjuk, amelv lényegesen masken^uitofcödäffi át AmeiáEaSa, mint ahogy ez aa iirij'nl, l'rinc' : ' németalföldi vagy aká r a katalán "feudalizmus esetében megtörtént volnn Másrészt a fe udalizmus kifejez ést legfelj ebb jwJ^górlfnc ralmat fogadjuk el Latin-AmerikáTn ariTiati század aira vonatkozóan, természetesen jobb híján, számolva azzal a veszéllyel, hogy a szubkontinens termelőmódját nem ismerőkben e szó hamis képzettársításokat kelt.7 2 A termelési módokról, formációkról, főként az „ázsiai termelőmódról" kibontakozott hatalmas viták arra késztettek bennünket, hogy a történész szavát hallassuk egy olyan terület vizsgálatakor, ahol a filozófiai meggondolások apriorizmusa csak kárt tehet. A kgleti társad jilma к és a conquista előtti iцДкт_£]тПz.á(• i<')к teirneléai inódjái^nagyon mego szlanak j s zovjet ép n y ii gnti marxista kutatók vélemén yei. 7 3 Senki nem elemezte közelebbről a Kolumbusz utáni Latin-Amerika társadalmi fejlődését, legfeljebb bizonyos aktuális szükségletek nyomában vagy a „feudalizmus" (európai ismérveivel együtt), vagy a „kapitalizmus" tolult előtérbe, és megindul l_a sza vakkal való játszado zás. 7 4 Mi erre a rendkívül heterogén, sok elemből összetett és sajá'tosiíTimatikus, földrajzi, biológiai, felépítményi és más körülmény által meghatározott társadalmi szerkezetre a vizsgált századokban nemjtudjuk elfogadn i sem az „ázsiai for mát", sem_a „keleti feudalizmu s", legkevésbé a nyugati teuclaíizmuS iogalmât.' 5 Qi^kQejlődési folyamatról van _szó, melynek lényégét az ujabban előszeretettel Ьпяуття"Ь, gy^rmnti tp11f| alizmus " sem fejez ki, mivel leszűkíti a tőkés világpiaccal való kapcsolatokat (ezeket nagyreszt Spanyolországra korlátozza), ugyanakkor a Latin-A merikában kialakult termelési mód sokrétűségét, sokarcuságát leegyszerűsíti, a kizsákmányolás normáját pedig alábecsüli. Arról nem is beszélünk, hogy ha a ,.jgyárin,TH: "'jelző а XIX. Századi függetlenségi háború után elmarad, az a csalóka látszat keletkezhet, hogy a „feudalizmus" minden további nélkül átfejlődik kapitalizmusba és Latin-Amerikában megindulhat az eredeti tőkefelhalmozás, európai sémák szerint. Ezek után egyelőre inkább lemondunk a névadás örömér ől, és megelégszünk a fejlődés bonyolultságának érzékeltetésével . Érthetően mindez a XVI XVII. századon túl már határozottabb következtetések levonására is lehetőséget tár a kutató elé, aki hajlandó és képes az egyetemes történet nagy összefüggéseiről tudomást szerezni. 72 így fogalmaztam Latin Amerika története c. összefoglaló művemben is. Budapest 1971. 73 Obseje i aszobennoe v isztoricseszkom razvityii sztran Vasztoka. Moszkva 1966. Problemi dokapitalisztieseszkih obsesztv v sztranah Vasztoka. Moszkva 1971. J. V. Kacsanovszkij : Rabovlagyenyie, feodalizm ili aziatszkij szpaszob proizvodsztva ? Moszkva 1971. Ez utóbbi jó bibliográfiát ad a vitákról. 74 A. Gunder Frankon kívül vö. Antonio Garcia : Bases de la economía eontemporanea, capitalismo y feudalismo en la América colonial espanola. Bogotá 1948. Luis Vitale : América Latina: Feudal о Capitalista. Revista Estrategia. 3. Santiago de Chile. 1966. Theotonio Dos Santos cikke a Revista Latinoamericana 1972 január—márciusi számában (Bielefeldben jelenik meg). 75 Kacsanovszkij az utóbbi mellett tör lándzsát, i. m. 242 — 243. 1.
