Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1321 a saját, állammal szembeni érdekeit is jobban érvényesíteni tudta, mint az anyaországi latifundista, és ezzel a gyarmati államgépezetnek sajátos irányt tudott szabni. hacienda államot, egyházat , helyettesítő" s zere pe nem európai, nem is kasztiliai vonás , itt már hiába keresnők a feudális előzményeket. 2 1 Fordítva, a nagybirtok kialakulása, megerősödés e és működése sokkal jobban közvetlen beavatkozás át és segítségét, mint az európai társadalmakban. Az állam gazdasági szerepe inkább a Kolumbusz előtti és az ázsiai társadalmakra emlékeztet. Mindenekelőtt a corregidor meghatározó szerepére kell gondolni. A corregidor-hacendado szimbiózis nélkül elképzelhetetlen a nagybirtokrendszer" kialakulásai —-— Hogy a corregidor sajátos szerepe érthetővé váljék, újra alá kell húzni, hogy az anyaország nagy nehézségekkel küzdött a gyarmatok iparcikkek kel és egyéb árukkal való ellátásáb an. A másik évszázadokig tartó hiány, a váltópénz ritkasága, a vásárlás terén teremtett kivételes helyzetet. Mindkettő az árak hiznpyta.lansárjál. a keres kedelmi sp eku lációk és az uzs oratőke^lehetőségeit növelte meg. Megjelentek a különböző vándor kisker eskedők (tenderos, mercer ros7 regatones, pulperos, buhoneros), akiket a hatóságok néha jobban korlátoztak, mint a nagy spekuláns közvetítőket,2 2 de abban nem tudták őket megakadályozni, hogy áruikat nagy nyereséggel adják el az indiánoknak. Az uzsoratőke másik formája a hacendado bol tja, a tienda de raya, ahol az indián paraszt eladósodott és ezzel a haciendálíöz kötődött. Nem utolsósor-Бап maga a corregidor használta ki politikai hatalmát, az áruhiányt, az indiánok kiszolgáltatottságát, és kényszerárakkal saját áruit erőszakolta rájuk.23 Az eladósodállraz indiá n tömegek állandó állapotává vált. Az^uzsosar— tőke,jelac^Q& fldas a.legfőbb biztosítéka lett annak, hogy a ha^d^liiaJiem--maradL_ ínunkiNoro_j.]r' IкiЦ. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a corregidor is mindent megtett, hogy kösdga.zga t я si h a.t.a.l m aval segítse_a. ljj.c»ndadóF a munkaerőszerzésben, a kör bezárul. Mexikóban megjelenik Stganán-peójjt, aki az indián ТгТ^пяяррЬ?;! u7l ;,bi,iU y\ hogy~Hz^Tágiendán dolgo zzelc^^z az hacienda a ХУПТ század első felében teljesen kialakultnak tekinthető. A történetírás nem értékeli kellően a hacienda kialakulásában és fen ntartásában a város szerepet. Nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy_a Xyi. század végén a királyi földek rovására adományozott birto kok, a meroed-ck a városokhoz tartozt ak, a városLyezető,testület, a ca,bildo yolt az adományozás, a „composición" v égrehajtój a. A cabildóbán szerzett befolyás nïïndig előnyösen éreztette hatását a földszerzésben és a helyi fogyasztópiac biztosításában.25 Kubában a^ hacienda első válfaja az ,.hacienda comunera" volt, amely a XVII. században átmenetet képezett a teljes magántulajdonhoz. A város_ne£n tudta, nem is akarta visszaszerezni ezeket a földeket. 2 < L A viszonylag elmaradottabb Venezuelában a XVII. században az indián mun-21 Pablo Macéra: Feudaliarno colonial americano, Acta Historica, XXXV. 1971. Szeged, 5 — 9. 1. 22 J. Le Riverend: História económica de Cuba. 2. kiad. La Habana 1965. 118. 1. 23 Pedro Vicente Canete y Dominguez: Guia. . . de la provincia de Potosi. 1787. Kiadta Armando Alba, Potosí (Bolívia). 1952. 509. 1. A jarkiriről, mint az uzsoratőke félelmetes képviselőjéről ui. 500 — 502. 1. 24 François Chevalier : Land und Society in Colonial Mexico. Berkeley and Los Angeles 1963. 280. 1. 25 William, P. Qlade : The Latin American Economies, 126. 1. 26 Benito Celorio: Haciendas comuneras. Habana 1914. Francisco Pérez de la Riva: Origen y régimen de la propiedad territorial en Cuba. La Habana 1945. 61 — 65. 1. 3 Századok 1972/е
