Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1308 WITTMAN TIIiOK ben.4 4 Maga a kasztíliai és spanyol államapparátus kevéssé hasonlítható az ázsiai despotizmushoz. Az viszont tény, hogy az alatta levő gazdaság és az államnak az erre való visszah atása jelentősen eltér a többi nyugat-euró pai jibszolutízmus modelljétől, és ez vezetett különböző analógiás magyarázatokra. Kasztília, egyes keleties vonások ellenére is, az európai feudalizmus egyik variánsa, amit azért kell hangsúlyozni, mert magát a fejlődésbeli stagnálást sem immanens tényezőknek, hanem nagyrészt a fejlettebb szömszédök gazdasági fölényének köszönh ette. A conquista előtti időszakban "elsősorban a flamand és angol gyapjúiparra és a francia áruk beáramlására kell gondolni. Kasztília már akkor, amikor még nem volt gyarmatosító hatalom, maga is a fejlettebb európai gazdaságok gazdasági érdekeinek volt alárendelve. Ezt nem kis részben köszönheti az öngyilkos „protekcionizmusnak", amely csak a kincstár érdekeit védte. Amikor a spanyol gazdaságot és feudális társadalmat mint az amerikai fejlődést befolyásoló erőt vizsgáljuk, nem lehet a conquista előtti szerkezetre korlátozni figyelmünket. Mind a XVI. század második felétől kezdve nyilvánvalóvá váló hanyatlás, mind ennek európai összefüggései, továbbá a XVII. század ún. válsága és a XVIII. századi végleges visszavonulás az angol és , francia kereskedelmi tőke elől, beletartozik abba a keretbe, amelyben kiformálódott a modern termelőmód Spanyol-Amerikában. A középkori portugál gazdaságra még jobban jellemző a falvak gyengesége, mint Kasztíliára. A XIV. századtól kezdve a legfontosabb városok, Lisszabon, Porto, Aveiro, Santarem stb. „abszorbeálták" a környező termokat, felszívták népességüket.45 Szemben a kasztíliai urbanizációval, Portugáliában ez nagyrészt a külső piac ösztönzésére következett be, és még nagyobb hatalmat biztosított a nagyvárosoknak a kisvárosok és falvak felett, mint Kasztíliában. A világpiac mozgástörvényei már kezdetben jobban meghatározták a gyarmatosítást és a gyarmati rendszert mint maga a portugál feudalizmus.4 6 Mind a spanyol, mind a portugál gyarmatok fejlődése szempontjából fontos volt a civilizációk találkozása. Az'mdián magaskultúrákban és az^bériai társadalmakban egyetlen közös vonás volt a XVI. század elején: a fejlödest nem gyorsitó, azt inkáb b stagn álásr a keszTEető, archaizáló jin ^ású urbani záci ó. Itt a helye annak, hogy összegezzükTTnit értünk"archaikus vonásokon. Amint az előzőekből kiderült, más tanulmányok elmosódó nyelvezetétől eltérően-mi nem régit, elavultat értünk rajta, hanem olya n társadalmat, amely akár immanens, akár külső oko k mi att ne m tudta fejleszteni a társadalmi munkamegosztást. a váro s_ es í alu, az ipar és mezőgazdaság viszo nya úgy alak ult, fiögft egyik sem tudott a masiknaK ösztön zési adni. Éhnek hiányában sem a ^chrïftspsem a munkaszervezet, sem a~"tulajdonviszonyok terén nem jöhettek létre lényeges változások, és a stagnáló társadalom az erősebb külső vetély-44 Tibor Wittman : Sobre el presunto earácter „tureo" del absolutismo espanol del „Siglo de Ого". Anuario del Instituto de Investigaciones Históricas. Rosario 19G4. n. 7. Egy korábbi tanulmányunkban „mediterrán abszolutizmusról" beszéltünk: A spanyol abszolutizmus néhány vonása a XVI. században. Acta Historica Universitatis Szegediensis XV. 1964. 19-29. 1. 45 José-Gentil da Silva: Au Portugal: structure démographique et développement économique. Studi in onore di Amintore Fanfani. Milano 1962. 2. köt. 501. 1. 46 Vö. Vitorino de Magalhaes Godinho : L'économie de l'empire portugais au XVe— XVIe siècle. L'or et le poivre. Route de Guinée et route du Cap. Paris 1958. Frédéric Mauro : Le Portugal et l'Atlantique. Paris 1960.
