Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1302 WITTMAN TIIiOK araboktól visszafoglalt jFöldek királyi jogo n tö rtént . .szétosztása" /repartíiniento, reparto). az ennek nyomán kialakult adománybirtok rendszere, amely egyszerre fejlesztette ki a latifundiumokat (különösen Andalúziában) és kötötte őket a koronához.n Minden viszontagság ellenére, amelyeken a központi hatalom keresztül ment, a korlátlan jogállású nagybirtok az elsőszülött öröklési jogával együtt megszűnik, és X. Alfonz uralmának idejétől a korona egyénileg , kivétele s jogcimmel ajándékozza az elsőszülöttnek aZ ör öklési jog ot. Az így örökölt mararaz"go (n agybirt ok) ugyan megőrizte a családi vagyonokat a szétforgácsoiástól (meg a TY- században is megfigyelhető a XV. századi nagybirtokmegosztás), (cE^ham tépte el a szálakat a koronától. 1 2 Sőt éppen az figyelhető meg, hogy a XV. század végétől a földesúr i illetékek egy része k irályi ad pvá válik. A ,,ser^vicio ". à világi és egyhazTbirtokok jobbágyaira, a Iciehgtoyy^ra kivetett állami adó, az 1291 óta az egyházi tizedből lenyesett királyi harmad, (tercia de diezmo) és más adófajták világosan mutatják az állami kizsákmányolás előretörését a magánföldesúri és egyházi kizsákmányoTással szemben. E kérdés mind a mai napig nincs kielégítően megvilágítva^3 annyit azonban tudunk, hogy a кiráb,a.adók jegyzőkét, az £,eneabezarriientót'' nem a földesurak, hanem a falu megfelelő közigazgatási központjának, a,' nagyvárosnak tisztviselői készítették el. Alig Kasztíliában a korona adózási rendszere a falut a városnak rendelte valá, Amerikában az adószedés földesúri jog, sőt kötelesség lett.. A különbségnek nem kis Jelentősége volt. Amit a legidősebb testvér a birtokok egy tagban való öröklésével a latifundismo erőSftesére tett, a kisebb testvérek, a segundones kiegyenlítették a központi hatalom javára. \JgyániFen5IFtok nélkül maradt nemesek a köz igazgat ási t i sz t ségek eI nyer ése útján szereztek maguknak vagyont, és miközben meggazdagodtak, a királyi államszerveket felduzzasztották, és egy erős, koronától függ phivatáli réteget hoztak létre. Erre utal P. Vilar, amikor megjegyzi, hogy a kasztiliai államnak, pontosabban a központi hatalomnak „nagyon széles bázisa volt", de azt is megállapítja, hogy ez nem volt tartós.14 Kasztíliában a király nem tudott támaszkodni a városokra, sem a szabad parasztság feudális urak elleni harcát nem tudta saját javára kamatoztatni, mint Katalóniában. Ami a kereskedő patriciát us gyen gesé gét illeti, Kas z tili a az egész Eöldközi-tenger medencei ebén kivétel. Igaz, hogy~a két tenger felé való nyitottsága fontos szerepet juttatott és fog juttatni neki a gyarmatosítás időszakaüan, és közvetítő funkció t bi ztosít számára. 1 5 De a közvetítő kereskedelem általános dél-európai, Katalóniára kiváltképpen jellemző túlsúlya, amiből sokszor messze-11 Luis Redonet erről az ellentmondásról nem sokat ír: El latifundio y su formáción en la Espana medieval. Estudios de História Social. I. 1949. 12 J. Vicens Vives: i. m. 226 — 228. 1. 13 Fontos forrás a Libro famoso de Behetrias (kiadta Hernández), a Cortes de los antiguos Reinos de León y Castillo, (7 köt. Madrid 1861—1903). Vö. Noël Salomon: La campagne de Nouvelle Castille à la fin du XVIe siècle d'après les Relacionestopográfieas. Paris 1964. 229 — 231. 1. A régi irodalomból még ma is használható Francisco Gallardo J. : Origen, progreso y estado de las rentas de la Corona de Espana, su gobierno y administración. Madrid 1865. 7 kötet. Ernesto Mayer: História de las instituciones sociales y políticas de Espana y Portugal durante los siglos VIII a XIV. Madrid 1925—1926. 2 köt. (fordítás). 14 La Catalogne dans l'Espagne moderne I. 519. 1. 15 Erről Vinas y Mey a Hispania I. számában, 52—71. 1., P. Vilar: i. m. 515. 1.
