Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 121 a céhen belüli konkurrencia-harc főszereplői.12 8 A céhes elzárkózás erősítése nem érdekük, hanem a liberálisabb, az egyéni kezdeményezésekre építő nagypolgárságnak adnak hangot. A belső tanács már a polgárosodó viszonyoknak megfelelően tisztviselőkből áll. Az 1838-as és 1843-as tisztújításon megválasztott tanácsosok fiatal koruktól kezdve hivatali pályán működtek, azonban előrehaladásuk csak abban az esetben volt lehetséges, ha a család biztosítani tudta az anyagi alapot. A tanácsosok iparos és kisebb részben kereskedő családokhoz kötődnek.12 9 Egy részük még patriarchális hagyományokon nőtt fel, és mint e hagyományok folytatója vesz részt tanácsosi illetve céhbiztosi rangot elérve a „családi céh" irányításában.13 0 Másik részük azonban túllát a szűk kereteken, és felmérve Pest helyzetét, eljut az egyre erősödő nagyvárosi, sőt fővárosi igények és lehetőségek felismerésóig.13 1 Az 1840-es évek végén egyre elterjedtebb az az álláspont, hogy a város és ezen belül az ipar fejlődésének országos szempontból egyre nagyobb szerepe van. Néhány iparág mesterei kizárólag itt csoportosulnak, ez a város válik a magyarországi ipar állapotának általános mértékévé. Az iparűzők életével kapcsolatos problémák, azok megoldása, a céhes korlátok lazítása vagy erősítése országos viszonylatban is súlyt kapnak. Erről tanúskodik a megyegyűlés 1847-es határozata is: „A legközelebbi időben életnek indult hazai műipar e két testvér város kebelében nyervén legnagyobb kifejlődést, általánosan elmondható, hogy azon kifejlődési fok, mellyen a műipar e két városban áll, az egész ország műipara mikénti állásának hévmérője, következőleg mind azon intézkedések, mik az itteni műipar fejlődésére megszorítólag vagy búzdítólag hatnak, egykép sűlyesztik vagy emelik az ország öszves műipari állapotát."13 2 A felvételt kérő supplikánsok — a céhek — és a város harcának eredménye a mesterlétszám növekedése lett.. Azonban a fejlődés nem éri el a lakosság számának emelkedését, mivel ez csaknem megkétszereződik, és a forradalom idejére eléri a 100 000-t. A növekedési arányok eltolódása következménye annak, hogy a céhes ipar szűk keretekre épült, nem elég rugalmas, nem tudja követni a lakosság létszámának, anyagi viszonyainak, azaz a fogyasztópiacnak változásait. Az 1838-as árvíz, a 40-es évek elejéig tartó hitelválság133 bizonyos pangást eredményeztek, amely után fellendülés következett be, de éppen a céhes viszonyok miatt az ipar területén lassúbb volt a fejlődés a város általános növekedéséhez képest. A gyarapodó lakosság egyre jobban rászorult a fejlődő gyárak és a kereskedők idegenből behozott áruira. Bizonyos növekedés az iparosok abszolút létszámában tapasztalható. Fényes Elek 2136, Palugyay 2151, a kereskedelmi és iparkamara 1852-es évkönyve 2512 céhes mestert ír össze. Az egyes iparok mesterlétszámának összevetéséből látható, hogy a fejlődés nemcsak a nyílt céheket érinti, hanem sikerült megtörni a supplikánsoknak a korlátozott 128 Pl. Forstinger halász: BFL. Rel. a. n. 12925, 15525, 15526. OL. Dep. Civit. 1846/36 — 774, 1847/36—261. Deák, Geyer szűcs: BFL. Rel. a. n. 13229, Int. a. n. 7688. OL. Dep. Civit. 1841/36 — 109. 129 Pl. Neumayer Tódor: apósa sörfőző. BFL. Test. a. n. 296, apja parókakészítő, Rottenbiller Lipót, apja halász: BFL. Test. a. n. 2076, a család másik ága aranyműves: Test. a. n. 4045. 130 Pl. Száz Mátyás, apja csizmadia. 131 Patachich József: Beschreibung der königlichen Freystadt Pesth (1833) с. munkája, Holovich Boldizsár tanácsosi tevékenysége: BFL. Vegyes céh- és iparügyek 1846. ápr. 11. 5757. sz. 132 Hetilap, 1847. 161. sz. 133 Oyömrei Sá?idor: A kerskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. Tanulmányok ... 12. köt. , Bpest. 1957. 200—229. 1.
