Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1300 WITTMAN TIIiOK geket, és kialakította az egységes/' regalia-koncepciót| amely igen kiterjedt regálé-jogok at biztosított az"Tïr;ïlkоdönak Kászffiiában. Ezek érvényesültek az Újvilágban is a földek tulajdona, a bányaötöd (quinto) stb. formájában.3 Hogy e regalismo szélesebb Összefüggései erthetőek legyenek, szükséges" pillantást vetni a még szin te i smeret len k asztíliai feudalizm us egyes vonásaira. A fined i tiu'r á njbml ; dizi ) uis t általában az jellemezte, hogy a barbár hódítók nem voltak számbeli íolenyben a r onnmj^ltj^ibí^ r sada 1 о tnn íal "s z e ih -ßen és a földek felosztása a hódítók ^Hódítottak között a kisparaszti tulaj -don kialakulásának kedvezett, míg a germán földközösségek elgyengülték (a római jog is segített a közösségek bomlasztásában). A rabszolga és a_koíonus szerepe a Földközi-tenger vidéké n nagyobb volt, mint "a tisztán barbár àlapokon fejlődő germán társadalmak íeudaJiz.álódásáhan• Külön ki kell emelni a városokati mint az egyik legfontosabb késő-római örökséget.4 Claudio Sánchez Albornoz szerint a születő Kispaniai feudalizmus színvonala nem maradt el a franciaországitól.5 Azrarab hódít ás és következményei lényeges e ltéréseke t eredményeztek a többi mediterrán, elsősorban az itáliai feudaliz mus fejlődési irányától. Az itteni kolónusok sz amára az Iszlám a függőségtől való megszabadulást is jelentette. és még jobban siettette a paraszti parcellagazdaság és a bérleti rendszer (aparcería) elterjedését, nemkévésbé az urbanizációt (Córdoba 250 000, Toledo 37 000 lakos ,"~~míg Párizs nem több mint 20 000). Míg egyrészt az agrárviszonyok mediterrán vonásai megerősödtek az arab uralom idején, ugyanakkor a római eredetű latifundiumok egy része érintetlen maradt. Az arab uralomnál is jobban fokozta a sajátos ságokat az évszázadokra elhúzódó felszabadító küzdelem, a keresztes háborúk eszméi köntösében vívott Ç reconquista. Már a IX. században szilárd arabellenes védelmi zóna alakult ki az északi keresztény területeken, ahol a XII. századig kialakult a vizigót formavilágot felhasználó új típusú feudalizmus, melynek főbb ismérveit az észak—dél irányú visszatelepítés, aPrepoblación és aá^arabok elleni háború határozta meg. Ez ad magyarázatot arra, amit fentebb a regalismo kifejezéssel jeleztünk: a visszafoglalt földek birtokb avátele presura, majd később a repartimiento az uralkodó eng edéhleveft'àr jçnt , 6 Vonatkozik ezm ind az egyéni, mind a közösségi földbirtokra egyaránt. Az utóbbi, a (b e 11 eT7Ta\i 1 y e n értelmű ) függőségét a központi hatalomtól ki kell emelni, mivel a történeti irodalomban éddig löieg azt ä vonását hangsiíIyoztáTTT hogy bizonyos mozgásszabadságot és előnyöket jelentett a közösségbe tömörült parasztoknak^ A visszafoglalt területeken adományozott földek, a(jejiartim ieMOzrsxtcP szer/még akkor is magába foglalta a koronától való függést, ha az adománybirtokok osztását a központi hatalom átruházta a városokra, amelyek aktív részt vállaltak a Reconquistában, repoblaciónban egyaránt. Az arabok (mórok) elleni hosszú^ harc ok általában megnövelték a katonai és ellátási szempont-3 José M. Ots Capdequi : El régimen de la tierra en América Espanola durante el periodo colonial. Ciudad Trujillo, 1946. 20 — 28. 1. 4 Az eredmények jó összefoglalását adja Z. V. OudaÜzova—E. V. GoiUnova: La genèse du féodalisme dans les pays d'Europe. XIIIe Congrès International des Sciences Historiques. Moscou 1970. 8 — 11. 1. 5 En torno a los origenes del feudalismo. 3. köt. Buenos Aires 1942. 0 Jaime Vicens Vives : Manual de história eeonómica de Espana. 3. kiadás. Barcelona 1964. 144-146. 1. 7 Világtörténet III. kötet. Budapest 1963. 206—207. 1. A behetriákról C. Sánchez Albornoz: Las Behetrias. Anuario de história de derecho espanol. I. 1924.
