Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1297 hez való hozzájárulása nem nevezhető mai felfo gás szerint adó nak, ha ne m a tár-aarlnlffli miinla folr.g7tngár|ak "15 Tnvnhli le h At. tnlymrni- а? Inb-álr a hadifoglyokat haza küldték, míg az aztékok feláldozták isteneiknek. Áz inkák a meghódítottakat katonai célokra is felhasználták, ezek hidakat, utakat, raktárakat készítettek. Innen van,TK>gy az inka birodalom katonailag szervezettebb az aztéknál, noha az inka katona elsősorban paraszt volt. Ugyanakkor azonban, mivel az azték katona sokkal gyakorlottabb, „főfoglalkozású" harcos, éppen ezért sokkal eredményeseb ben szállt szembe a spanyolokkal, mint az Andok parasztkatonája. A militarizált azték birodalmat viszont a hódítók és hódítottak közti nagy feszült ségek ít élték vere ségre a spanyolokkal szemben, akik sikerrel használták ki ezeket az ellentéteket.1 6 Az L mka állam kialakuló uralkodó osztálya inkább volt tisztviselő mint katona, szemben az (aztékkal, és nála jobban függött a központi hatalomtól. Az inka nemesség zártabb volt, és nem idegeníthette el javait. Ami a dolgozókat illeti, a déli Andesekben lezek 1%-a volt személyileg függő viszonyban, míg az aztékoknál 30%, nem számítva az 5% rabszolgát.1 7 A két indián civilizáció társadalma között van még egy lényeges különbség, amely szintén a meghódított népekhez való kapcsolatra vezethető vissza. Ismeretes, hogy az ißkäk hatalmas áttelepítéseket hajtottak végre a hódítás után, ami a meghódítoTíak, azaz az alávetett' osztály átszervezését, a préinka közösségek meggyengítését vonta maga után. Ilyen áttelepítésekre nem került sor az ^izték_birodalomban. Amikor a spanyolok a hódítás után hasonlókat hajtottak vegre, ez az Andok térségében részben az inka módszer folytatásának tűnt, Közép-Amerikában viszont új jelenségnek számított. Nemcsak jelentős szerkezeti különbségek állapíthatók meg az azték és inka hódítók—hódítottak kettősség vonatkozásában, hanem az|s, hogy az inka, áttelepítő politika az első példa volt Amerika népeinek történetében, amikor fejlettebb társadalmakat egy primitívebb hódító erőszakkal vetett vissza a korábbi, archaikusnak jellemezhető fejlődési szakaszba, tartósítva a falu -. közösségi rprtHszfvrt, A kecsua nyelvű hódítók terjeszkedése egyben az első rearchaizáció voItT'äz amerikai társadalomfejlődésben. Noha nagyok voltak az azték és inka társadalom és állam közti eltérések, alapjában közös gazdasági, földrajzi, ökológiai stb. tényezők határozták meg. Mindkettőt az ítélte hanyatlá sra» hogy a termelési szint adott fokán az ura lkodó_QSztály szükségle tei egyre kevésbé nyertek kielégítést, a hó dítás le hetősc_gei pedig., mint felfrissülési források, lezárultak. A termelés f okozasa és a mezőgazdaság fejlesztése az igásálla t, keré^_trágyázásj_^l^hiányában elképz ej hetet len xq 11. így azután hiábaTkezdodött meg az ipar kiválása a mezőgazdaságból, ez nem jelenthette az árutermelés és pénzgazdaság fejlődésnek indulását. Találó Marx megállapítása, aki szerint „léteznek nagyon fejlett, de történelmileg mégis éretlenebb társadalmi formák, amelyekben a gazdaság legmagasabb formái, például kooperáció, fejlett munkamegosztás stb. megvannak anélkül, hogy bármilyen pénz léteznék bennük, például Peruban".1 8 15 Inkák tündöklése és bukása. Budapest 1965. 291. 1. 16 A vereség okairól felszínes magyarázatot ad Gálos Samayoa Chinchilla : Causas de las derrotas indígenas durante la conquista. Estudios Americanos. Nums. 98 — 99. 1959. 245-260. 1. "F. Katz: i. m. 589. 1. 18 Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához. Budapest 1951. 28. 1.
