Századok – 1972

Krónika - A Dózsa-emlékkiállításról (Pál Lajos) 1270/IV–V

1272 KRÓNIKA A kiállítás egészéről azt mondhatjuk, hogy az utóbbi időszak egyik legkulturáltabb, esztétikai szempontokból is jól kivitelezett múzeumi vállalkozása. Néhány hiányossága azonban szembetűnő. Elsősorban az, hogy nagyon kevés az anyag. Felvetődik a kérdés, hogy a szétszórt kiállítások helyett nem lett volna-e ésszerűbb (és tán olcsóbb is), egy helyen gazdagabb kiállítást rendezni. Másik észrevételünk, hogy sok helyütt az ún. ceglédi beszéd egyes részleteinek kiemelésével magyaráznak a kiállítók egy-egy mozzanatot (pl. robotoló parasztokat ábrázoló metszeteket, urbáriumokat, adójegyzékeket stb.). Nem ártott volna, s illúziórombolást sem követtek volna el a kiállítás rendezői, ha a ceglédi beszéd három későbbi verziójának bemutatása után megemlítik, hogy az újabb kutatások szerint ezek utológosan szerkesztett humanista történetírói alkotások. A tájékozatlan látogató így ugyanis ellentmondást találhat a ceglédi beszéd élesen antifeudális tartalma és a között, hogy a parasztháborúvá válás, a döntő fordulat nem Cegléden, hanem csak a nagylaki csata (május 27.) után következett be. Utoljára említjük meg, hogy bár a kiállítás Dózsa György születésének ötszázadik évfordulójára készült, legkevesebbet éppen magáról a felkelés vezetőjéről tudhatunk meg. Ez azonban nem a rendezők mulasztása, hanem a rendelkezésre álló anyag hiányos voltából fakad. Remélhetőleg az évforduló kapcsán megjelenő forráskiadványok és monográfiák, ha a kérdőjelet teljesen nem is fogják eltüntetni, jelentősen hozzájárulnak majd a fehér foltok felszámolásához ebben a vonatkozásban is. Pál Lajos A SZEGEDI JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN TÖRTÉNELEMBŐL ELFOGADOTT DOKTORI DISSZERTÁCIÓK 1945—1971 A felszabadulás után a Kolozsvárról Szegedre visszaköltöztetett egyetemen az 1945/46-os tanévben került sor az első doktori szigorlatokra. A lebonyolítás az 55.129/1892. számú VKM rendelet előírásai szerint történt egészen 1949-ig, amikor a 600/1949. számú VKM rendelet a bölcsószdoktorátust az addigi formában megszüntette. A szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának intézeteiben (tanszékein) az 1945/46 — 1948/49 közötti tanévekben történelemből az alábbi doktori disszertációkat fogadták el (zárójelben a szigorlat tanéve):1 Almásy János: A magyar társadalom osztályainak egymáshoz való viszonya és szerepe az államiság kialakításában (1946/47). Antal Adrienne: Báthory István (1947/48). Benkovich István Viktor: Az 1848 — 49-i magyar szabadságharc és az idegen országok történetének eseményei a szegedi sajtó szerint (1946/47). Eberhardt Erzsébet: Nagy Lajos (király) (1948/49). Fábián Ferenc: Nemzetiségi kérdésünk (1946/47). Fodor János: Adatok Szeged népességének történetéhez (1947/48). Hada Ferenc: Görgey hadműveletei Schwechattól Kápolnáig (1945/46). Háros Ida: A „Religio és nevelés" (1841 — 1848), (1947/48). Huszka László: Oláh kenézek, kenézsógek és kenóztelepülések (1948/49). 1 Mivel az 1945—1949 közötti időszakból a Dékáni Hivatal irattári anyaga (kari ülések jegyzőkönyvei, doktori szigorlatok dokumentumai) hiányos, és a szegedi Egyetemi Könyvtárban, illetve az intézeti (tanszéki) könyvtárakban sem található meg valamennyi disszertáció, az összeállításnak ez a része nem teljes.