Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V

KRÓNIKA 1261 A további referálok és hozzászólók közül R. Kolodzejcsik, a LEMP KB Társadalomtudományi Főiskolájának professzora a lengyel üzemtörténetírás helyzetét, H. Radant, a berlini Gazdaságtörténeti Intézet főmunkatársa a Német Demokratikus Köztársaságban közreadott 850 üzemtörténeti kiadványt, V. A. Vasziljev, a Bolgár Tudományos Akadémia főmunkatársa a bulgáriai kezdeteket, Klara van Kyll, a Kölni Gazdasági Levéltár igazgatója, az 1967 —1971 között megjelent 1075 kötetnyi nyugatnémet üzemtörténeti termést elemezte. K. Vadkerty, a Szlovák Történettudományi Intézet munkatársa az újabb szlovák üzemtörténeti művekről tájékoztatott. JeneiKároly, a Társulat üzemtörténeti szakosztályának elnöke a magyar üzemtörténetírás historiográfiájának bemutatását követően az üzemtörténeti szekció 1967-ben történt megalakulása nyomán elért eredményekről számolt be. A szakosztály a magyar üzemtörténetírás megszervezését, az üzemi kezdeményezések elősegítését és szakmai támogatását, a kontárkodás visszaszorítását és a kezdő vagy fiatal üzemtörténészek segítését, valamint a kiadási lehetőségek biztosítását tekintette fő feladatának. A szakosztály egy sor módszertani kérdésben is kialakította álláspontját, amelynek közreadása és ismertetése révén színvonalemelkedést lehet megfigyelni az utóbbi években publikált üzemtörténeti monográfiáknál. A szakosztály munkája során anyagilag elsősorban a vállalatok pártfogó tagságára támaszkodott, de nem zárkózott el az üzemek történetének elkészítésére irányuló megbízások elvállalása elől sem. 1971-ben a szekciónak 36 üzemi pártfogó tagja volt. A szekció által készíttetett üzemtörténeti monográfiák száma 11, ebből megjelent 7. Az üzemtörténeti füzeteknek eddig 6 száma került publikálásra. Az első nap délutánján a konferencia külföldi vendégei városnézésen vettek részt, este az összes résztvevő számára a Volga szállóban volt fogadás, ahol Ránki György, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. A másnapi tanácskozást Benda Kálmán, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke nyitotta meg: a helytörténet írás és az üzemtörténetírás kapcsolatairól, közös metodológiai problémáiról szólott. A tudományos programban az üzemtörténetírás módszertani kérdései szerepeltek. I. P. Osztapenko, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének főmunkatársa az üzemtörténetírás keretein belül felvetődő általános ós részproblémák viszonyát elemezte. K. Vas, a cseh Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa propaganda osztályának főszerkesztője az üzemtörténetírás komplex felfogásáról, a több tudományágra kiterjedő interdisciplináris kutatómunka szükségességéről szólt. M. Korniluk, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsa Történeti Intézetének vezetője a szakszervezetek szerepét ismertette az üzemi krónikaírás — e fontos nevelő és agitatív hatású mozgalom — megszervezése területein. H. Czihak, a berlini Gazdaságtörténeti Intézet munkatársa az üzemtörténetírás szervezeti formái a Német Demokratikus Köztársaságban címmel tartott korreferátumot. Sipos Péter, a Párttörténeti Intézet munkatársa az üzemttörténetírás és a munkásmozgalomkutatás problémáit elemezte. G. Ottruba, a linzi egyetem professzora az osztrák üzemtörténetírás eredményeit s módszertani problémáit, Sárközi Zoltán, az Országos Levéltár osztályvezetőhelyettese a vállalattörténetírás levéltári forrásanyagát ismertette. A konferencia résztvevői a második napi tudományos program befejezte után munkaebéden vettek részt, majd a késő délutáni órákban Mosonmagyaróvárra utaztak. A vendéglátó üzemek és a városi tanács este fogadást adott, ahol Gölöncsér Gábor oki. gépészmérnök, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezérigazgatója üdvözölte a konferencia résztvevőit. 27 Századok 1972/4 - 5.