Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V

KRÓNIKA 1243 akkor a választmány tudomásul vette a helytörténeti szakosztály megalakítására vonatkozó főtitkári előterjesztést is. 1970. október 30-i ülésén a választmány megvitatta a Társulat tagozatának és szakosztályainak működéséről elhangzó beszámolókat. Ezután a választmány felhatalmazta a titkárságot a forráskiadási szabályzat ügyében külön bizottság kiküldésére. 1970. évi utolsó — nyilvános — ülésén meghallgatta Berend T. Iván beszámolóját az V. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus leningrádi üléséről. Az igazgatóválasztmány 1971. február 25-én tartott ülése elfogadta a Társulat működéséről készült beszámolót, s az 1971. évi munkatervet. A november 2-i ülés értékelte a társulati vándorgyűlések programját, és megvitatta az 1972—1975 között meghirdetendő pályázatokra vonatkozó előterjesztést. 1972 februárjában az igazgatóválasztmány megvitatta a közgyűlési beszámoló tervezetét és több fontos kérdésben jelölte meg a társulati munka további irányát. Az igazgatóválasztmány testületi aktivitása a beszámolási periódusban jelentősen megnőtt. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy egy-egy ülésén nem egyszer 15 —18 hozzászólás, heves vita zajlott le, de abban is, hogy formális beszámoló-meghallgató testületből a társulati munka valóságos irányítójává, elvi kérdések vitafórumává vált. A választmány több tagja áldozatkész ügyszeretettel aktívan segítette elő Társulatunk mindennapi munkáját, s mint előadók vagy különböző bizottságok tagjai jelentősen hozzájárultak az elmúlt évek eredményeihez. Az Elnökség, Ember Győző elnök vezetésével a beszámolási periódusban kiterjedt elvi-irányító munkát végzett. Üléseire gyakran került sor, a társulati tevékenység minden fontos kérdésében állást foglalt. Az 1969. évi tisztújítás során kialakított új típusú elnökség a korábbinál oprratívabb munkát végezhetett. A csupán tisztségviselőkből álló Elnökség a testületet valóságos munkatestülettó tette, amit elősegített, hogy az alelnökök általában egy-egy munkaterület segítői, aktív vezetői is voltak. Ezzel is kapcsolatos, hogy Benda Kálmán, Székely György és Vass Henrik alelnökök igen aktívan vettek részt különböző munkaterületek irányításában és járultak hozzá munkánk eredményességéhez. A titkárság Berend T. Iván főtitkár vezetésével rendszeresen tartotta üléseit, a vezető-testületek döntései értelmében szervezte a társulati munkát, operatív tevékenysége mellett kezdeményezésekre is vállalkozott. Az 1969. évi tisztújításkor megválasztott új titkárság igen jó összetételű. Borús József, L. Nagy Zsuzsa és Vörös Károly mellett az újonnan bekapcsolódó Szabolcs Ottó és Vincze Edit önálló, kezdeményező és aktív munkával biztosította a dinamikus társulati tevékenységet. Ilyen aktív, gondolatgazdag és önálló titkárság hosszú évek óta nem működött Társulatunkban. Az 1969. évi közgyűlésen elfogadott új alapszabályok előrelépést jelentettek a gördülékenyebb és demokratikusabb társulati vezetés biztosításához. Az eltelt időszak tehát igazolta a módosítás indokoltságát. Főhatóságunk, az Akadémia 1970 végén vette tudomásul új alapszabályunkat. Az elmúlt három év gyakorlata és jelen közgyűlésünk előkészítése azonban azt is nyilvánvalóvá tette, hogy alapszabályaink néhány pontja nem szabatos, ellentmondásos, felesleges komplikációkat okoz, és ezért korrekcióra szorul. Most tehát a közgyűlés elé terjesztünk néhány igen szükségesnek ítélt korrekciót, kiegészítést. Javasoljuk az alapszabályok 8/6. §-át, ami szerint a „vezető testületek választott tagjai és tisztségviselői ugyanarra a funkcióra egymás után két, legfeljebb három ciklusra választhatók meg" — az Elnökségre és a Titkárságra korlátozni. Javasoljuk továbbá azt a betoldást, hogy ez alól rendkívül megokolt esetben a közgyűlés egy-egy kivételt is tehet.