Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V

1234 KRÓNIKA rontja a rendkívül lassú kivitelezés, vagy a majdnem áthághatatlan akadály-tömeggel elzárt utak, néha már reménytelennek tűnő áttörési feladata. Az említett kezdeményezések mellett külön figyelmet érdemel vidéki csoportjaink élénk kiadói tevékenysége. Megjelent Borsod-Zempléni Csoportunk történeti évkönyvének tartalmas II. és III. kötete. A IV. és V. kötetek összeállítása megtörtént, kiadásukra 1972 év folyamán kerül sor. Kelet-Dunántúli Csoportunk közreműködött a megyei Történeti Évkönyv 1918, illetve 1919. évi forradalmaival foglalkozó köteteinek elkészülésében. Nógrádi Csoportunk ugyancsak részt vett a megyei monográfia elkészítésében, ennek II. és III. kötete már megjelent. Több kötet jelent meg Dél-Dunántúli Csoportunk gondozásában is. Nagyjelentőségű várostörténeti vállalkozásnak bizonyult a Nyugat-Dunántúli Csoport gondozásában a Győr város 700 éves fennállása ünneplésére készült tanulmánykötet. A beszámolási periódusban kiadási tevékenységet folytatott Tanári Tagozatunk és Üzemtörténeti Szakosztályunk is, amire a megfelelő helyen még visszatérünk. Itt említhetjük meg a nagy hagyományos forráskiadási tevékenység felújítása érdekében tett erőfeszítéseinket is. Ezek közül sikerült gyorsan előkészíteni ós — Urbán Aladár közreműködésével — megindítani a Batthyány-iratok kiadási munkálatait. Foglalkoztfink Szabó Dezső nagy értékű hagyatékának ügyével és az általa összegyűjtött forrásanyag kiadási előkészítésével. Munkánk kiterjedt a József nádor iratai kiadásának, továbbá a Kossuth iratok sorozat folytatásának előkészítésére, általában tehát a Pontes-sorozat életrekeltésóre. Mindezen területeken azonban kevés gyakorlati eredményről adhatunk számot, ami világosan megjelöli a jelen közgyűlésen megválasztásra kerülő tisztikar további teendőinek útját. Az a legutóbb megfogalmazott javaslat is érdeklődésre tarthat számot, hogy a Fontes-sorozat ügyét az Országos Levéltárral együttesen kíséreljük a megoldás útjára vezetni. Társulatunk tevékenységéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik immár 106. évfolyamába lépő folyóiratunk, a Századok publikálása is. Az elmúlt közgyűlés óta, hasonlóan a Társulat más munkaterületeihez, — részben abból következően — megélénkült a folyóirat munkája, tartalmában és struktúrájában előnyös változások jelentkeztek, megnőtt iránta a történészek és a szélesebb olvasóközönség érdeklődése. Habár a számok önmagukban keveset mondanak, pusztán emlékeztetőül utalnánk arra, hogy az 1969 augusztusi közgyűlés óta a Századok 17 száma jelent meg, 13 kötetben, hozzávetőlegesen 4000 oldalon. Ezek az adatok mutatják a dupla számok csökkenését, másrészt azt, hogy a folyóirat, a kisebb-nagyobb zökkenők ellenére, az eddiginél rendszeresebben jelent meg. Még egy kissé a számoknál időzve: ebben a 13 kötetben 30 tanulmány, 39 közlemény látott napvilágot, a nagyobb ülésszakok (a művelődéstörténeti vita, a kortörténetírás kérdéseivel foglalkozó ülésszak, a Lenin és a történettudomány című ülésszak, a leningrádi és a moszkvai nemzetközi konferenciákról szóló beszámoló, a moszkvai történészkongresszus 25 magyar felszólalása) anyagán kívül. Az ismertetési rovatban ebben a periódusban 93 magyar és 74 külföldi szerző munkája került recenzeálásra. Közelebb jutunk a tartalmi problémákhoz, ha a megjelent tanulmányokat és közleményeket más oldalról is próbáljuk felmérni. A tartalomjegyzékek egyszerű áttekintése is utal arra, hogy ha nem is teljesen, de bizonyos mértékben, sikerült felszámolni azt az elmaradást, amely a feudális korszak történetére vonatkozó munkák publikálásában mutatkozott. S ha a feudális kori történettel foglalkozó cikkek még nem is oszlanak meg arányosan a feudalizmus egyes korszakai között, az a tény, hogy a tanulmányok és közlemények csaknem egyharmada az 1848 — 49 előtti időszakra esik, mégis érzékelteti a haladást. Egész történetírásunk fejlődésére jellemző adatnak tartjuk, hogy 48 magyar