Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 109 szegeletes talpú divatjamúlt cipőt kell készíteniük: ,,. . .már pedig a'felhozott lábbelit soha azon alakban eladni nem lehet, és így a nyomorult remeklő százakba került, s' véres verejtékkel szerzett pénzén iszonyú vexák közt végre elkészített remek darabját el nem adhatván, könnyes szemekkel szabdalja szét, hogy neki más alakot adva (ha mégis lehetne) néhány garast belőle kaphasson."6 2 A Helytartótanács megváltoztatta a nyergesek remeklését, akik ekkor már nem nyereg, hanem kocsikészítéssel foglalkoztak.63 A hatóság szólt közbe akkor is, ha a mesterek a közéjük lépő társat valami egészen furcsa feladattal akarták próbára tenni. Például az asztalosok diadalkaput, győzelmi oltárt, három részből álló szónoki széket adtak fel a számukra nem kívánatos remeklőknek.6 4 A hatósági beavatkozások célja az volt, hogy a legény olyan feladatot kapjon remekként, amivel később is találkozik. A céhek nagy részénél sikerült ezt az állapotot kialakítani. (Pl. bádogos, esztergályos, kádár, hentes, az összes árszabás alá tartozó céhek.) Néha a munkához tartozó eszközöket kellett elkészíteni remeklésképpen. Pl. a halászoknak hálót, a molnároknak a malom belső részeit. Különbözött a remek az azonos iparághoz tartozó német és magyar mesterségeknél, még abban az esetben is, ha szervezeti kettéválás nem volt (pl. szűcsök).6 5 Ahol rajztanulást írt elő a Helytartótanács 1795-ös rendelete, ott a remek egy részét is ez adta. Az ácsok, kövezők, kőművesek, kertészek elméleti vizsgát is tettek: az építőanyagokkal, költségvetéssel kapcsolatban.6 6 A remek készítés idejéről az 1851-es rendelkezés adja az egyetlen forrást. Csak néhány órát vesz igénybe a remek az élelmiszeriparban, néhány hetet a ruházati iparokban, hónapokat az építő és eszközkészítő iparoknál. A következő kép alakul: 1 év: timár, kőműves 6 hónap: kőfaragó, ezüstműves, lakatos, kordovános, ács 3 hónap: kerékgyártó, nyerges, puskaműves, hangszerkészítő, német szíjgyártó 2 hónap: vörös rézműves 8 hét: sárgaréz öntő, kertész, esztergályos, kovács, cinöntő, órás, bronzműves 6 hét: festő, mázoló, aranyműves, kádár, szerkovács, bőröndös, bádogos, fésűs 4 hét: magyar szíjgyártó, gombkötő, lakkozó, halász, könyvkötő, takács, szűcs, tűkészítő, molnár, harisnyakötő, sarkantyús, kárpitos, ékszerész, kártyafestő 3 hét: kesztyűs, késes 2 hét: csizmadia, kefekötő, üveges, paszomántverő, szitás, kötélverő, fodrász, köszörűs, kosárfonó, kalapos, fazekas, szabó, varga, krepinveró 8 nap: szegkovács órák: szappanos, pék, pálinkafőző, bérkocsis, mészáros, hentes. A megoszlás reális abból a szempontból, hogy maga a munkadarab előállítása követeli a hosszabb időt, de egyúttal jelzi azt is, hogy az utóbbi esetekben a remeklés lényegesen nehezebb, mert ezalatt az idő alatt a legénynek semmi megélhetési forrása nem volt. Nemcsak a remek-készítés ideje alatt volt nehéz a legénynek megélhetési forrást találni, hanem addig is, míg remekének feladására sor került. A céhek nem védekezhettek eredményesen a tanácsilag felvett mesterek számának emelkedése ellen, így akadályozták 62 BFL. Rel. a. n. 10390. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 707. 63 BFL. Rel. a. n. 12170. Test. a. n. 3974. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 707. 64 BFL. Int. a. n. 10908. OL. Dep. Civit. 1845/36 — 366, 1846/36 — 441, 688, 1847/ 36 — 357, 475. Meister Buch 1783 — 1867 (asztalos) 1847. jún. 25. BFL. Céhiratok 65 BFL. Rel. a. n. 14234. 66 BFL. Int. a. n. 11885. OL. Dep. Civit. 1846/36 — 659.
