Századok – 1972
Közlemények - Az 1514-es magyarországi parasztháborúra vonatkozó források a Zichy-család levéltárából (Közlik: Érszegi Géza–Kenéz Győző–Solymosi László) 1013/IV–V
1014 ÉRSZEGI G.-KENÉZ GY.-SOLYMOSI L. Elhatározásunkat az indokolja, hogy ebből a levéltárból a szövegkiadás csak I. Mátyás király haláláig történt meg, az ezt követő évekből néhány számadáson kívül más forrás nem látott napvilágot.2 Pedig ez a levéltár őrzi a parasztfelkelés egyik legértékesebb forrását, X. Leó pápa 1513. szeptember 3-án kelt bullájának Várdai Ferenc erdélyi püspök számára közjegyzővel hitelesített másolatát. Ugyanis Várdai Ferenc iratai — közülük nem egy a felkelés fontos dokumentuma — a Várdai család XVI. századi férfiágon való kihalása után Várdai Anna, Szokolyi Miklósné leánya Szokolyi Erzsébet, Melith Péterné útján kerültek a Melith család, majd onnan Melith Mária, Zichy II. Istvánné révén a Zichy család levéltárába.3 Az okmánytárat Monumenta rusticorum Hungáriáé anno MDXIV insurrectorum címen, latin nyelven kívánjuk kiadni. * Az itt közrebocsátott források kiszakított részei annak a történeti valóságnak, amelyet a teljes okmánytár alapján rekonstruálnunk lehet a parasztháborúról. Ez a kiszakítottság hátrányt jelent a történeti valóság sokoldalú ábrázolására való törekvésünkben, de egyben azt az előnyt biztosítja a források szerencsés együttese révén, hogy a felkelés főbb vonalai és problémái így méginkább kitapinthatóak, minthogy nélkülözik a valóságot sokoldalúbban jellemző, ezért jelentős, apró adatok tömegét. Fekete Nagy Antal értő szemmel, biztos kézzel emelte ki X. Leó pápa 1513. szeptember 3-án kelt bulláját a többi, ugyancsak a kereszteshadjárat meghirdetésére vonatkozó bullák közül, ugyanis ez tartalmazza a legrészletesebben a kereszteshadjáratban valamiképpen résztvállalók megjutalmazására vonatkozó intézkedéseket (1, 2). Maga a pápai bulla eredetije nem maradt fenn; hogy átírása Várdai Ferenc erdélyi püspök részére készült, azt bizonyítja egyrészt az, hogy a Várdai és rajtuk keresztül a Zichy család levéltárában maradt fenn, másrészt Bakócz Tamás 1514. április 25-én kelt, Várdai Ferenchez intézett — az okmánytárban szintén közzéteendő — levele, amelyben említés történik az átírásban megküldött bulláról. A kereszteshadjárat végét és egyben a parasztfelkelés kezdetét jelentő királyi és legátusi parancs is magán hordja a felfedezés frisseségét. Az eddig ismeretlen királyi parancslevél a kereszteseknek bántatlan hazatérést ígér, földesuraiknak pedig parancsol: ne bántsák a hazatérőket (3). Az ismeretlenség sorsában a királyi parancslevéllel osztozó legátusi parancs az egyházi hatóságokhoz szól, hogy a kereszteshadjáratnak Bakócz Tamás bíborosérsek, pápai legátus által történt felfüggesztését és alkalmasabb időkre való halasztását hirdessék ki. A felfüggesztés indokolása: a keresztesek zabolátlansága és a király óhaja, valamint más, el nem mondott okok (4). A parasztfelkelés még lángol, de Podmaniczky János nem átallja a keresztesek fogságába esett és az átpártolásáról keringő hírek miatt hűtlenné nyilvánított Szokolyi János birtokait magának kérni a királytól. Szokolyi 2 Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vasonkeő. A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván stb. I—XII. Bpest. 1871-1931. 3 Lukcsics Pál : A gróf Zichy család zsélyi nemzetségi levéltára. Levéltári Közlemények, 7 (1929) 193—230. 1.
